szerző:
Eduline

Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?

Vidéki, budapesti egyetemen vagy főiskolán, költségtérítéses szakon tanuló, albérletben élő hallgatók - ők fizetik a legtöbbet alap- vagy mesterszakos diplomájukért. A legmélyebben az államilag finanszírozott helyekről lemaradt felvételizőknek kell a zsebükbe nyúlniuk, egy félév átlagosan 2-300 ezer forintba kerül. A vidéki egyetemek és főiskolák képzései valamivel olcsóbbak: a kevésbé népszerű szakokon a költségtérítés összege 100-180 ezer forint körül mozog, a mesterképzésekre viszont ennél akár harminc-negyven százalékkal is többet kell szánni, a legdrágább pedig változatlanul az orvosképzés – a költségtérítéses hallgatók itt félévente akár egymillió forintot is fizethetnek a tanulásért. A legdrágább egyetemekről és főiskolákról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
©

A tandíjjal nem érnek véget az egyetemi képzés költségei, az „élet” tulajdonképpen csak ezután kezdődik. Aki egyetemi évei alatt nem a szülei otthonában él, annak jelentős összeget kell szánnia a lakhatás költségeinek fedezésére is. „A kollégiumi díj 10-15 ezer forint körül mozog, ám a nemrég felújított, modern diákszállásokon ennél akár magasabb összegre is lehet számítani. A költségtérítéses hallgatóknak a legtöbb kollégiumban az állami normatívát is meg kell fizetniük, ez havi 11 ezer forint” – mondja Domján Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának hallgatói juttatásokért felelős elnökségi tagja.

Míg a vidéki és a fővárosi kollégiumi díjak között nincs nagy különbség, addig az albérletekért már lényegesen többet kell fizetniük a budapesti hallgatóknak. Egy vidéki nagyvárosban - ha ketten-hárman osztoznak a költségeken - rezsivel együtt akár 20-30 ezer forintból megoldható a lakhatás, Budapesten viszont ennél legalább 10-15 ezer forinttal többel kell számolni.  Mennyibe kerülnek az albérletek? Az árakról itt olvashatsz.

Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a Budapesten tanulóknak


A fővárosi egyetemisták az étkezésért és az utazásért is többet fizetnek. Míg a vidéki nagyvárosokban a napi egyszeri melegétkezést – 5-600 forintos menüárakkal számolva – havi 15 ezer forintból bőségesen fedezni lehet, addig Budapesten ugyanehhez legalább húszezer forintra van szükség. A BKV-bérletek ára körülbelül másfélszerese a vidéki buszbérletekének: egy budapesti tanulóbérlet ára 3850 Ft (egy szemeszterre pedig 18 000 forint), a pécsi buszbérlet azonban 2640 Ft, Debrecenben 3300, Szegeden pedig 2850 forintot kell fizetni a helyi közlekedésért.

"Elsőéves hallgatóként a szeptemberi iskolakezdéshez körülbelül havi hetvenezer forintra van szükség, egy „átlagos” hónapban azonban ötvenezerből is fedezni lehet a legfontosabb költségeket. Budapesten erre havi 10-15 ezer forintot rá kell számolni" – mondja Domján Zsolt.

Diákmunka, zsebpénz és ösztöndíj - miből él a magyar egyetemista?

A hallgatók nagy része munkát vállal, hogy a költségek egy részét fedezni tudja, többségük azonban még így is szülei segítségére szorul – ez derül ki a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által nemrég készített felmérésből is. A kutatási összefoglaló szerint a diákok mintegy fele kap szülői támogatást, csak 33 százalékuk képes az albérlet vagy kollégium díját teljesen önerőből kifizetni.

A szociális rászorultság és a jó tanulmányi eredmény némileg kiegyenlítheti a hallgatók bevétel-kiadás mérlegét. „A legmagasabb tanulmányi ösztöndíjak 30-40 ezer forint körül mozognak, extrém esetekben akár 50 ezer forintot is kaphat egy hallgató. A szociális támogatás 25-30 ezer forint szokott lenni, így a különféle ösztöndíjak jogcímén körülbelül 50 ezer forintot vihet haza az egyetemről a hallgató. Ez az összeg azonban még mindig kevés más európai egyetemek ösztöndíjaihoz képest" – mondja Domján Zsolt. "Nagy szerencsémre sikerült államilag finanszírozott képzésre bejutnom" – meséli Nóra, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett tavaly. "Az egyetemi évek alatt otthon laktam, kaptam tanulmányi ösztöndíjat, és mivel édesanyám egyedülálló, szociális támogatást is igényelhettem. Havonta 40-50 ezer forintot vihettem haza az egyetemről, amit a saját mellékkeresetemmel egészítettem ki – és ez az összeg bőven elég volt ahhoz, hogy a saját kiadásaimat fedezni tudjam".

A megélhetés – étkezés és utazás – költségeit a MÜTF által megkérdezett hallgatóknak csaknem fele fizeti saját maga, 31 százalékuk kap a szülőktől támogatást, közel húsz százalékuk pedig „vegyes forrásból” fizeti azt. A hallgatók a legnagyobb anyagi önállóságot a szórakozás terén mutatják: a bulizással, moziba járással járó költségeket a diákok 72 százaléka saját zsebből fizeti.

Mikor kell elkezdeni a spórolást?

Mindezek után felvetődik a kérdés: vajon mekkora összegre van szükség a főiskolai, egyetemi évek finanszírozásához? Rajki Zoltán pénzügyi tanácsadó szerint minél hamarabb kezdenek takarékoskodni a szülők, annál jobb. "Akinek kisgyereke van, annak néhány ezer forintos tételekkel már most érdemes megteremtenie a későbbi továbbtanulás lehetőségét. Nyolc egyetemi félévvel számolva (ha például nem sikerül befejezni időben az alapképzést) körülbelül négymillió forintra van szükség a felsőoktatás költségeinek fedezéséhez" - mondja. Tíz év alatt tehát évi 400 ezret, húsz év alatt évi 200 ezer forintot kellene félrerakniuk a szülőknek.

Horváth Dóra
eduline