szerző:
Ivanyos Judit

Rosszul jártak a nyelviskolák a decemberben elindított Tudásod a jövőd! programmal - a majdnem ingyenes képzések a fővárosban néhány perc alatt betelnek, míg a fizetős tanfolyamokat szinte sehol nem tudják elindítani, a támogatott képzések ugyanis "elszipkázzák" a tanulókat. Budapesten a legnehezebb bekerülni a EU által finanszírozott nyelvi és informatikai kurzusokra, tíz érdeklődőből csak egy kezdhet el tanulni.

©

„Budapesten egy-két perc alatt betelnek a helyek, a vidéki városokban pár napjuk van a jelentkezőknek, a kisebb településeken azonban sokszor komoly toborzómunka kell ahhoz, hogy feltöltsék a férőhelyeket” – mondja Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola vezetője a Tudásod a jövőd! programról.

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) decemberben hirdette meg a képzési programot, amely támogatott informatikai és nyelvi tanfolyamokat biztosít többek között rászorulóknak és a 45 éven felülieknek. A képzés költségének 95-98 százalékát – fejenként legfeljebb 90 ezer forintot – európai uniós forrásból fedezik, a jelentkezőknek a teljes összeg 2-5 százalékát, mindössze néhány ezer forintot kell fizetniük.

Tíz budapesti jelentkezőből egy jut be

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a legtöbb nyelviskolában nagyon gyorsan beteltek a helyek, olvasóink jelezték, hogy több – például Somogy megyei – településen egyáltalán nem indultak képzések. „Nem határozták meg, pontosan milyen településeken indulhat el a program, az alapkoncepció szerint bármely községben és városban van erre lehetőség, ha egy képzőintézmény jelzi, hogy van rá igény. A hátrányos helyzetű települések előnyben vannak” – mondta az eduline-nak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

„A legnagyobb probléma az, hogy a népesebb városokban jóval nagyobb a kereslet, mint a kistelepüléseken. Budapesten a legnehezebb bejutni, mivel ott sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a valós keret, nagyjából tízből egy jelentkező kerül be” – tette hozzá Nagy Zoltán.

Nem rászorultsági alapon

Bár a program eredeti célja az volt, hogy képzést biztosítson a munkanélkülieknek, a romáknak, a rossz anyagi körülmények között élőknek, a kismamáknak és a 45 éven felülieknek, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a rendszer csak azt rögzíti, ki mikor jelentkezett, így a gyorsaság, nem pedig a szociális helyzet dönti el, ki kezdheti el a támogatott tanfolyamokat.

„Ugyanannyi esélye van egy rózsadombi fogorvosnak, mint egy angyalföldi munkanélkülinek” – utalt Salusinszky András arra, hogy a programra bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, sem egyetemen, főiskolán, sem középiskolában nem tanul államilag finanszírozott formában, és nem vesz igénybe más, szintén uniós képzési támogatást. A szakember szerint érdemes lett volna átgondolni az önrész mértékét is, ha valamivel többet kellene saját zsebből fizetni, többen tanulhatnának támogatott formában.

A programot elindító KIH szerint "nincs felhatalmazásuk" a jelentkezők szociális helyzetének vizsgálatára, így elsősorban az számít, hogy mennyire fejlett régióban élnek - Magyarországon egyedül Közép-Magyarország számít a foglalkoztatás szempontjából versenyképesnek, ezért ez a régió kapja a legkevesebb támogatást, pedig itt van a legtöbb érdeklődő.

Nem segít, ront a nyelviskolák helyzetén

„A projekt legnagyobb vesztesei azonban egyértelműen a képzőintézmények, mivel az érdeklődők – annak reményében, hogy bejuthatnak az ingyenes képzésekre – december óta nem jelentkeznek a fizetős tanfolyamokra. Nagy bajban van a piac” – teszi hozzá Salusinszky András, és ugyanígy nyilatkoztak az eduline által megkérdezett nyelviskola-vezetők is.

©

„Körülbelül ezerkétszázan jelentkeztek a támogatott tanfolyamokra, de csak 444-en jutottak be, miközben a fizetős képzésekre a program elindulása óta alig van jelentkező” – mondta Balogh Mónika, a szegedi Matrix CBC Kft. nyelviskolájának vezetője. A Katedra Nyelviskola is ugyanígy járt: a fizetős képzéseket nem tudják elindítani, míg a programra jelentkezők válogatás nélkül bármilyen tanfolyamot megjelölnek, még a japán nyelvtanfolyam is azonnal betelik.

A KIH szerint nincs túljelentkezés

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szerint szó sincs túljelentkezésről. Valóban sokan – 215 ezren, közülük 160 ezren a nyelvi, 16 300-an az informatikai, 38 700-an pedig mindkét képzéstípusra – regisztráltak az online felületen, a KIH szerint ők azonban „nem tekinthetők jelentkezőknek, csak érdeklődőknek”.

Az eduline-nak eljuttatott válaszban azt írták: a „valódi jelentkezők” azok, akik már konkrét képzést választottak, bekerültek az egyik induló csoportba, és aláírták a támogatási és a felnőttképzési szerződést – ez 40 250 tanuló. Azt viszont a KIH is megerősítette, hogy a budapestiek jutnak be legnehezebben a tanfolyamokra, a program résztvevőinek 83 százaléka a kevésbé fejlett régiókban, míg 16 százalékuk a közép-magyarországi régióban él. „Azoknak, akik nem jutottak be egyik tanfolyamra sem, a későbbiekben lehetőségük lesz további tanfolyamok közül választani” – ígéri a hivatal.