„Egyelőre csak minden második héten dolgozom, méghozzá két napot, de jövőre már többet fogok” – mondja Leffler Kevin, a Marcali Szakképző Iskola kilencedikes diákja, aki az idén kezdte gyakorlatát egy pékségben. A szakmai gyakorlatért havonta 14 500 forint ösztöndíjat és némi béren kívüli juttatást is kap, és jól érzi magát, „rengeteget segítenek nekem abban, hogy megtanuljam a szakmát”.

Duális szakképzés - így nevezik azt a képzési rendszert, amelyben a diákok elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást pedig a cégek végzik, vagyis a szak- és szakközépiskolások tanidejük egy részét nem az iskolában, hanem az intézménnyel együttműködő cégnél töltik. A rendszer előnye, hogy a tanulók még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot szereznek, hogy megszereznék a szakképesítést, ráadásul kapcsolatba kerülnek olyan cégekkel, ahol később el is helyezkedhetnek. A duális szakképzésről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Az új rendszer kialakítása itthon azonban döccenőkkel indult: míg Németországban a cégek egyötöde működtet tanműhelyt, addig Magyarországon csupán öt százalékuk, ez pedig kevés. Persze van, ahol már most jól működik az új képzési rendszer. A Marcali Szakképző Iskolában például több évtizedes hagyománya van a gyakorlatorientált képzéseknek. „Az iskola diákjainak már a hetvenes években is lehetőségük volt arra, hogy gyakorlatot szerezzenek a környékbeli cégek tanműhelyeiben” – mondta Kulcsár János, az intézmény igazgatóhelyettese. A duális szakképzés idén szeptemberben indult újra szervezett formában – körülbelül hatvanan tanulnak ilyen formában, az intézményben és vállalati tanműhelyekben.

Az igazgatóhelyettes szerint Marcaliban és környékén könnyű gyakorlati helyet találni. „A Balaton közelsége miatt rengeteg pékség és cukrászda van a környéken, de korlátlan mennyiségben vesznek fel tanulókat a forgácsoló üzemek is” – mondta. A gyakorlati helyekre nincsen felvételi, azonban a diákoknak le kell tenniük egy szintvizsgát ahhoz, hogy tanulószerződéssel elkezdhessenek dolgozni. „A vizsgák általában a 9. évfolyam második félévében vannak, ezeket a kamara szervezi. Felmérjük, hogy a diák képes-e irányítás mellett munkát végezni. Abban az esetben, ha valakinek nem sikerül, később újra próbálkozhat” – tette hozzá. A munkahely kiválasztásánál fontos szempont a tanulmányi eredmény, de az is számít, hogy mennyire van közel a diák lakóhelyéhez a cég.

Az, hogy mennyi időt töltenek a cégeknél a diákok, képzési területtől függ: van olyan szakma, amelynek az elsajátítása több elméleti órát igényel, más képzések azonban gyakorlatközpontúak. „Általában a diákok a képzés 30 százalékát a gyakorlati helyen, 70 százalékát az iskolában töltik” – tette hozzá a marcali iskola igazgatóhelyettese. A szabályok szerint a tanulók napi hét óránál nem dolgozhatnak többet, cserébe viszont ösztöndíjat kapnak a cégektől, legalább havi 14 500 forintot. 

„A munkahelyek szinte mindent megtesznek, hogy magukhoz csábítsák a diákokat” – mondta Kulcsár János. Az egyik - gyakorlati helyet biztosító - cég, a Marcaliban található Ziehl Abegg Kft. a kötelező ösztöndíjon felül még „ösztönző ösztöndíjat” is ad a jól teljesítő diákoknak, emellett mindenkinek ingyen biztosít étkezést és munkaruhát – így a diákok havi bevétele akár 40 ezer forintot is elérheti.

Élesben megy

„A duális képzés nagy előnye, hogy a diákok az elméleti oktatás mellett valódi gyakorlatot szereznek, már a tanulmányaik idején, ennek a segítségével az iskola elvégzése után is könnyebben tudnak elhelyezkedni” – mondta Kovács László, a budapesti Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola szakmai igazgatóhelyettese.

A Gundelben 2008 óta működik duális szakképzés. A budapesti szakiskola körülbelül 420 munkahellyel van kapcsolatban, a diákok már a 10. évfolyamtól elkezdik a szakmai gyakorlatot, az iskolában főként elméleti oktatás zajlik. A Gundel igazgatóhelyettese szerint sem nehéz gyakorlóhelyet találni, „a cégek szinte kapkodnak a diákokért” – igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy minden tanuló után szakképzési hozzájárulást kapnak az államtól.

A pincérnek, cukrásznak, illetve szakácsnak tanulók öt napot az iskolában töltenek, öt napot pedig a gyakorlati helyükön. „Az eredeti elképzelés szerint a gyakorlati képzés teljes egészében a munkahelyeken zajlott volna, de a keretmegállapodások alapján a gyakorlati foglalkozások egy részét továbbra is az iskolában tartjuk” – magyarázta Kovács László, hozzátéve: nem minden gyakorlóhelyen van lehetőség elsajátítani a vizsgakövetelményekben leírtakat. Egy egyszerű példa: ahol nincs az étlapon túrógombóc, ott a szakácstanuló sem gyakorolhatja az elkészítését.

Úgy tűnik, a rendszer sikeres: egy, az iskolában végzett pályakövetéses felmérés szerint a diákok 25 százaléka a munkahelyén marad a gyakorlat vége után is.