Minden, amit a nyári munkáról tudni akartatok

Az utóbbi időben többször esett szó a diákmunka feltételeinek megváltozásáról, mivel idéntől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a Szövetkezeti törvény hatálya alá tartozik majd a szabályozás. Ez azonban majd csak a diákmunkák fő szezonja, a nyár után lép életbe, így ha a szünidőben töltenétek be valamilyen állást, még a régi szabályok a mérvadók.

  • Eduline
pixabay.com

Alapvetően 16 év a korhatár, de iskola szünetben – mint a nyári szünet – már 15 évesen lehet munkát vállalni. Kiskorú esetén azonban szükséges a szülői beleegyezés.

Ha hagyományos munkaszerződést kötnek veletek, akkor el kell érnie a béreteknek a minimálbér összegét, ami idén bruttó 111 ezer forint.

A fiatal munkavállalókat nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára és fejlettségére tekintettel hátrányos következményeket okozhat, ezeket a jogszabály külön fel is sorolja. Napi maximum nyolc, heti legfeljebb 40 órát szabad dolgoznotok, és 18 év alatt nem vállalhattok éjszakai műszakot.

A pihenőidőtöknek el kell érnie a 12 órát, tehát ha délután ötkor végeztek, másnap hajnali öt előtt nem mehettek ismét, és hetente két pihenőnapot kell kiadnia a foglalkoztatónak. Az egyik pihenőnapnak mindenképp vasárnapra kell esnie.

Diákként főleg olyan munkákat kínálnak majd nektek, amikhez iskolaszövetkezeti tagság kell, ami nem csoda, hiszen így jóval olcsóbb a munkáltatónak a foglalkoztatásotok. Nagyjából 130 ezer diák tagja valamelyik szövetkezetnek.

Adózás szempontjából azt érdemes tudni, hogy ugyanolyan jövedelemnek számít a diákmunkából befolyó bér, mintha felnőttként hagyományos módon dolgoznátok. Így persze az adózási szabályok is hasonlók, tehát jövőre az idén nyári munkátokról is bevallást kell készíteni. Ez alól csak az egyszerűsített foglalkoztatás kivétel, ez alá esik a legtöbb idénymunka. Ilyenkor egy úgynevezett mentesített keretösszeg a mérvadó a havi bért illetően.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.