szerző:
Eduline

A kutatóknak a kormány várépítése miatt költözniük kellett, de túl korán.

A közelmúltban készült el a Magyar Tudományos Akadémia új kutatóközpontja Ferencvárosban, az együttes a Humán Tudományok Kutatóháza nevet kapta.

Felépítésének oka kettős volt: az esetleg régi, felújításra váró, a városban szétszórt épületek helyet egy egységes, modern és felszerelt helyre költözhessenek a kutatók, másrészt a kormány igényt tartott a budai várnegyedben álló épületekre is, amelyek a kiköltözést követően a jövőben kormányzati célokat is szolgálnak majd.

Bár az új épület elkészült, a bútorok és berendezések beszerzése még folyamatban van, tehát úgy kell elhagyják a régi irodákat a kutatók, hogy üres irodák várják őket - írja a 444. Amíg a közbeszerzést lebonyolítják, elég nagy költségen a régi bútorokat viszik át az új épületbe, hogy aztán néhány hónap múlva le is selejtezzék őket, mikor megvásárolták az újakat.

A portál úgy értesült, hogy többen ezért azt választották (legalább tucatnyian), hogy nem mennek be dolgozni az új épületbe, csak késő tavasszal, mikor már minden a rendelkezésükre áll. A kutatók addig is otthonról folytatják a munkát.

A régészek már beköltözhettek, ugyanis a kutatóműszerek is a helyükre kerültek. Az épületben helyet kapnak még az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, történelem és a filozófia kutatói,egy másik részlegen lesznek társadalmtudósok (politikai és jogtudomány, szociológia, kisebbségkutatás és közgazdaságtan). A hatemeletes épületrészben kap helyet a könyvtár, az archívumok és a szemináriumi termek.

Havonta elhalmozzák munkával a szülők az MTA Nyelvtudományi Intézetét

Bár a magyar utónévlista több mint négyezer keresztnevet tartalmaz, havonta átlagosan harminc-negyven kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetéhez - írta szombati számában a Magyar Hírlap. Az utónévbizottság a kérelmek közül átlagosan tíz-tizenötöt bírál el pozitívan.