Július 24-én kihirdették a 2014-es felvételi ponthatárait: akik lemaradtak, a második körben, a pótfelvélin még bekerülhetnek valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Kik jelentkezhetnek?
A pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban egy szakra sem kerültek be, vagy nem is felvételiztek. Ha felvettek egy képzésre, de meggondoltátok magatokat, nem jelentkezhettek.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
Meddig lehet jelentkezni?
Augusztus 12-ig: a jelentkezéseteket kizárólag az e-felvételi rendszerében, elektronikusan adhatjátok le. A hitelesítés határideje augusztus 13. lesz.
Mikor húzzák a ponthatárokat?
Augusztus 28-án: ekkor derül ki, hogy bekerültetek-e a kiválasztott szakra.
Hány szakot jelölhettek meg?
A pótfelvételin csak egy szakra felvételizhettek.
Milyen képzések közül lehet választani?
A pótfelvételin az egyetemek, főiskolák szinte kizárólag önköltséges képzéseket hirdetnek meg. A szakok listáját a felvi.hu-n fogják nyilvánosságra hozni, néhány napon belül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
