Kedd délelőtt a németvizsgákkal folytatódik az őszi érettségi, délután belügyi rendészeti ismeretekből, drámából, mozgóképkultúra és médiaismeretből írásbeliznek az érettségizők.
A németérettségi középszinten 180 perces, emelten 240 perces. A középszintű vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének, az emelt szintű a B2 szintjének felel meg.
Az írásbelin a különböző vizsgarészek értékelése egymástól független, és minden részben csak a célzottan mért készséget értékelik.
Középszinten az olvasott szöveg értésére 60 perc, majd a nyelvhelyességre 30 perc jut. Egy 15 perces szünet után a 30 perces hallott szöveg értése feladat következik, majd a 60 perces íráskészség. Emelt szinten ugyanez a menetrend, de ott a feladatokra sorrendben 70, 50, 30 és 90 perc jut.
Döntés előtt a felvételizők: nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi?
Hány pontot szerezhettek a felsőoktatási felvételin, ha ugyanabból az idegen nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesztek? Jövőre fogok felvételizni, angolból van egy középfokú nyelvvizsgán. Arra gondoltam, hogy angolból emelt szintű érettségire fogok jelentkezni. Megéri így dönteni? Hány pluszpontot kapok majd érte?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
