Hogyan kell majd számolni a 2017-es felvételin a középiskolai jegyekkel? Hány pontot ér egy hármas matekból vagy egy ötös angolból? Pontszámítási útmutatónk legújabb része.
Hány pontot érnek a 2017-es felvételin
a középiskolai eredmények?
Az egyetemre vagy főiskolákra jelentkezőknek az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeiket kell összeadniuk, majd duplázniuk - így maximum 100 pontot szerezhetnek. Vagyis 2017-es felvételin maximálisan megszerezhető 500 pont ötödét a középiskolai jegyek határozzák meg.
Mi
az ötödik tantárgy?
Valamilyen természettudományos tantárgy. A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.
Mi számít
természettudományos tárgynak?
Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.
Magyarból két jegyet kapunk, egyet irodalomból, egyet nyelvtanból. Így nem öt, hanem hat jegyet kell összeadni?
Magyarból a két jegy átlagával kell számolni, és azt hozzáadni a másik négy tantárgy érdemjegyéhez.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
