Állami ösztöndíj
Nevével ellentétben az állami ösztöndíj nem egy hallgatói juttatás, amelyet minden hónapban megkaptok a bankkártyátokra. Ha valaki állami ösztöndíjasként tanul, az azt jelenti, hogy nem kell önköltséget (vagyis tandíjat) fizetnie.
MTI / Kelemen Zoltán Gergely
Amikor elindul a 2019-es felvételi eljárás (december második felében), a Felvi.hu-n megnézhetitek a meghirdetett szakok listáját. Ha a „finanszírozási forma” oszlopban az A betűt látjátok, akkor az azt jelenti, hogy állami ösztöndíjas képzésről van szó. Ebben az esetben nem kell fizetni a tanulásért, viszont alá kell írnotok a hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.
Önköltség
Bár az egyetemek és főiskolák nem szívesen használják ezt a kifejezést, de ez valójában a tandíj – ha önköltséges (régi nevén költségtérítéses) szakra kerültök be a 2019-es felvételin, minden félévben be kell fizetnetek a féléves önköltséget, amely a képzéstől függően 150 ezer forinttól kezdődik, de a drágább szakok esetében akár az egymillió forintot is elérheti.
A Felvi.hu szaklistájában a K betűvel jelzik az önköltséges képzéseket, és a konkrét összegeket is feltüntetik – fontos, hogy mindig féléves önköltséget írnak.
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
Alap, osztatlan, mesterszak
A: ha a "képzési szint" nevű oszlopban látjátok, akkor azt jelenti, hogy alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó.
O: osztatlan képzés. Ezek olyan szakok, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor nem választottak ketté alap- és mesterképzésre, hanem maradtak öt-hat évesek. Ilyen például az általános orvosi, a fogorvosi, a jogász-, a gyógyszerész-, az állatorvosi képzés.
M: mesterszak, vagyis MA- vagy MSc-képzés.
F: felsőoktatási szakképzést. Diplomát nem adó kétéves képzés, amelyet egyetemek és főiskolák indítanak.
Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet, ha esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de szívesen járnátok egyetemre. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről. A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen.
Nappali, esti, levelező
N: nappali munkarend, hagyományos nevén nappali tagozat. A hagyományos órabeosztás, hétfőtől péntekig, napközben tartják az előadásokat és a szemináriumokat.
L: levelező munkarend. Részidős képzés. Az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, hétvégéken vagy legfeljebb kéthetenként munkanapokon tartják. Ha munka mellett szeretnétek tanulni, jelentkezés előtt mindenképpen kérjetek információt a kiválasztott felsőoktatási intézménytől arról, pontosan mikor tartják az órákat.
E: esti munkarend. Részidős képzés. Az előadásokat és a szemináriumokat az esti órákban vagy hétvégenként tartják - itt is érvényes, hogy ha munka mellett tanulnátok, a jelentkezés előtt tudjátok meg, az adott felsőoktatási intézmény pontosan mikor tartja az órákat.
T: távoktatás.Viszonylag kevés ilyen képzés van, még mindig nem túl népszerű képzési forma itthon. A konzultációkat általában havonta tartják, vagyis jóval kevesebb órán kell résztvenni, mint a nappali, az esti vagy a levelező tagozaton.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
