A feladatlap első részében csak a koszinusztétel volt szokatlan – mondta el az eduline-nak Pásztor Judit, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára.

A matektanár szerint a 9. feladatban nehézséget okozhatott, hogy sok diák valamiért nem szereti a liter-köbcenti átváltást.

A valószínűség számítási feladat, a 17c, illetve a kombinatorikai18b, nehézséget okozhattak, mivel nem alapesetek voltak. A tanár szerint érdekes, hogy két logikai szitára épülő feladat is volt az érettségin, az első rész 1-es és a második részben a 18a is.

Pásztor Judit szerint összességében egy barátságos feladatlapot kaptak a vizsgázók középszinten.

A tavalyihoz képest nem volt nehezebb a feladatlap

Az első részben a 7-es példán kívül nem volt nehéz rész, alapfeladatokat kaptak a diákok majd minden példakörből, így esetleg számítási hibák fordulhattak elő - mondta az eduline-nak Balogh Marcell, a Studium Generale matekszekciójának vezetője.

A második részben a választható példáknál már több hibalehetőség merült fel, hiszen ezek komplex feladatok voltak. Főleg a 17-es geometria, és 18/c statisztikai feladat okozhzatott gondot - mondta Balogh Marcell.

A SG szakembere szerint az elmúlt évekhez képest nem volt nehezebb a középszintű feladatlap.

A 17-es feladat könnyebb lett volna, ha nem gyakorlati

A középszintű feladatlap elég reprezentatívan lefedi, amit egy érettségizőnek tudnia kell - véli Megyeri Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.

Megyeri Krisztina szerint a 17-es feladat valószínűleg könnyebb lett volna, ha nem helyezik el egy életszerű példába, csak megkapják az absztrakt feladatot. Elmondta, legtöbbször még az egyetemista hallgatók számára is könnyebbek a bonyolult feladatok, ha egyszerű példán keresztül látják.

Örömmel látom, hogy a feladatlapon megjelentek szöveges feladatok, logikai feladatok és statisztikai feladatok - mondta az adjunktus.