Ezekre a szakokra lesz idén a legnehezebb bekerülni

A 2016 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 111 162 fő nyújtott be jelentkezést. Közülük a legtöbben – 72 371 fő – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 11 201 fő, felsőoktatási szakképzést pedig 6440 fő választott első helyen. De nézzük, hogy oszlanak meg szakonként a jelentkezések!

  • Eduline

A képzési területek közül idén a gazdaságtudományok a legnagyobb sláger az első helyes jelentkezések tükrében. Tavaly még csak 15 százalék jelölt első helyen gazdasági képzést, idén már 17 százalék.

A műszaki terület népszerűsége visszaesett, igaz csak egy százalékkal, mert még mindig 14 százalék választja első helyen az ide sorolható szakokat.

Szintén népszerű a pedagógusképzés, 13 százalékos aránnyal, a tavalyi 12 után. Orvosi és egészségügyi szakokra 9 százalék jelentkezett elsőként, informatika területre pedig 8 százalék szeretne mindenáron felvételt nyerni.

Az alábbi táblázatban szedtük össze, mely alapszakos képzések a legnépszerűbbek idén:

AlapszakElső helyes jelentkezés
Gazdálkodás és menedzsment3879
Óvodapedagógus3145
Mérnökinformatikus3045
Gépészmérnök2974
Ápolás és betegellátás2884
Pszichológia2847
Turizmus-vendéglátás2639
Kereskedelem és marketing2431
Pénzügy és számvitel2101
Csecsemő- és kisgyermeknevelő2047
Programtervező informatikus1955
Gyógypedagógia1703
Tanító1672
Villamosmérnök1616
Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu