„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb az írásbeli” – mondta az eduline-nak Teiermayer Attila, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Fizika és Mechatronika Intézetének egyetemi tanársegéde, aki szerint a feladatok egy-két kivételtől eltekintve egyértelműek voltak, a felkészült diákoknak nem okozhattak komoly problémát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a Cavendish-féle torziós ingáról, Otto von Guericke 1654-es kísérletéről, az atommag-átalakulásról, a Naprendszerről és a Tejútrendszerről is kaptak kérdést a középszintű fizikaérettségin.

A középszintű fizikaérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű feladatsor hivatalos megoldása

A fizikaérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

A feladatlap egy - 20 kérdésből álló - feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, az időt tetszés szerint oszthatják be. A rövid kérdésekkel 40, az összetett feladatokkal összesen 50 pontot lehet szerezni.

A diákoknak 120 percük volt a feladatok megoldására, Teiermayer Attila szerint ennyi idő elegendő is volt, az írásbeli második részének 3/A és 3/B feladata közül csak az egyiket kellett megoldani.

„A feladatsor második részének második feladatát kicsit erősnek éreztem középszintű érettségire, a harmadik feladat B része pedig kétesélyes volt, ezt a megoldásban hangsúlyoztuk is, bár a diákok nagy részének valószínűleg így sem okozott problémát” – mondta, hozzátéve: a feladatokat alaposan el kellett olvasni, a 8/a és a 11. tesztkérdésen például könnyen el lehetett csúszni, ha valaki nem értelmezte helyesen a szöveget.