A 2012-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők január 10-ig pótolhatják azokat a...
A 2012-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők január 10-ig pótolhatják azokat a dokumentumaikat, amelyeket felvételi kérelmük elküldésekor nem csatoltak a jelentkezési lapjuk mellé, vagy nem töltöttek fel az e-felvételiben.
Szintén január 10-ig van lehetőség módosítani a jelentkezési sorrenden (ez csak egy alkalommal tehető meg), a személyes adatokon, elérhetőségeken, vagy akár visszavonni jelentkezési helyeket.
A módosítási kérelmek és a hiányzó dokumentumok kétféleképpen juttathatók el az Oktatási Hivatalhoz: lehet elektronikusan feltölteni a www.felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi felületén, de beküldhetők postai úton a hivatal postacímére is (1363 Budapest Pf. 19.).
Mivel a jelentkezési sorrend módosítására csak egy alkalommal van lehetőség, ezért ezzel csak azoknak érdemes élniük ezzel, akiknek időközben megváltozott az a preferencia-sorrendjük, amely alapján jelentkezéseiket rangsorolták. Nem érdemes csak azért hátrébb rangsorolni egy jelentkezést, ha valakinek például nem sikerült az alkalmassági vizsgája, mivel ez esetben az adott szakra amúgy sem nyerhet felvételt - írták.
A közlemény szerint szintén nem érdemes módosítani, ha már nem szeretne bekerülni valamely jelentkezési helyére; ilyenkor előnyösebb az adott jelentkezési hely visszavonását (kizárását) választani. Újabb jelentkezési hely ugyanakkor ebben az időszakban már nem jelölhető meg. A 2012. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait január 24-én állapítják meg és hirdetik ki.
A jelentkező az általa kért elbírálási sorrend alapján az első olyan helyre nyer felvételt, ahol elérte a megállapított felvételi ponthatárt. A besorolási döntésről az Oktatási Hivatal írásban értesíti a jelentkezőket.
A jogszabályi minimumpontszám alapképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben - az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számítva - 240 pont, felsőfokú szakképzésben pedig 140 pont - olvasható a közleményben.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
