Hogyan segítik majd az újranyitás után a középiskolákba visszatérő diákok felzárkózását?

Vajon hogyan tervezi a kormány segíteni azokat a középiskolásokat, akik talán visszatérhetnek majd az iskolákba, de a májusi érettségiig komoly lemaradást kéne behozniuk? A kérdésre válaszolt a minisztérium.

  • Eduline

 "Hogyan kívánja segíteni a Kormány az újranyitás után a középiskolákba visszatérő diákok felzárkózását, tehetséggondozását?" - tette fel a kérdést az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Bencsik János független országgyűlési képviselő. A minisztérium nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, hangsúlyozva a már jól ismert szabályokat: a középiskolák nincsenek zárva: a tantermen kívüli, digitális munkarendben - az intézményvezető döntése alapján - egyéni és kiscsoportos konzultációk megszervezésére van lehetőség. Tapasztalataink alapján az iskolák nagy része él is ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.

Azonban az államtitkár arról nem beszél, hogy az esetleges újranyitás után miként fognak majd segíteni a diákoknak a felkészülésben. Lesznek-e külön felkészítők esetleg online vagy terveznek-e központilag kidolgozni egy tervet arra, hogy a visszatérő középiskolások a maradék pár hónapban felkészülhessenek a májusi vizsgákra. Illetve a válaszból az sem derül ki, hogy a hátrányos helyzetű vagy a távoktatásban leszakadó diákoknak tervez-e a kormány bármilyen központi segítséget adni.

Azt azonban kiemeli az államtitkár, hogy a távoktatás alatt a Nemzeti Köznevelési Portálon mintegy 80, az új nat-hoz kapcsolódó könyvet tettek elérhetővé. Sajnos ez önmagában nem segíti azoknak a felkészülését, akik pont az önálló online oktatásban csúsztak el a tanulással. Valamint hozzáteszi, a minisztérium szerint a távoktatás hatásos, hiszen 2019/2020. tanévben 45%-al csökkent azt előző évhez képest az évismétlések száma és a 2020-as érettségi átlaga is pontosan az előző évi értéket hozta. Bár az igaz, hogy a középszintű eredmények nem romlottak, az emelt szintűek igen: emelt szinten a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, 2020-ban 60 százalék. 

Plusz felkészítés elvárás egyben pluszmunka

Az érettségifelkészítésre a szabályok szerint a 11. osztályban a 30 alapóraszám mellett 4 órát, a 12. évfolyamon a 29 alapóra mellett 5 órát kell fordítani. Akárhogy osztunk és szorzunk, a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehezen kivitelezhető. Ha egy osztály a személyes konzultációkat választja, akkor a maximalizált 10 fős létszámkorlátozás miatt azzal is számolni kell, hogy egy átlagos 30 fős osztályban a tanárnak háromszor is meg kell tartania egy adott órát.

Úgy tűnik, a helyzet megoldása megint nem a tanárokon fog múlni, a legtöbb iskola ugyanis igyekszik mindent megtenni a sikeres felkészítés érdekében. „Ezt a többletterhet a tanárok a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le korábban az Eduline-nak Pásztor Attila, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is. AZt se felejtsük el, hogy a tanárok persze emellett az alsóbb évfolyamokon is oktatnak, a digitális munkarend pedig önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt.

Mindezeknek köszönhetően az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.