Az érettségi előtt álló diákok több mint 80%-a tart attól, hogy a digitális munkarendben nem tudnak megfelelően felkészülni a tavaszi az érettségire - derül ki egy friss felmérésből.
Orbán Viktor a hétre ígért tájékoztatást arról, mi lesz az érettségizőkkel. A kérdés az, vajon előre hozzák-e őket az oltási rendben, hogy az érettségi felkészülést tanáraikkal együtt tantermi formában csinálhassák végig. Persze az érettségivel kapcsolatban más fontos kérdések is megválaszolatlanul lógnak a levegőben: az egyik ilyen, az előrehozott érettségi helyzete.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) a 2019/2020-as tanév tavaszi félévében és a 2020/2021-es tanév téli szünetében országos felmérést készített a digitális oktatással és az érettségivel kapcsolatban is. Ennek eredményeképp a következő javaslatokat fogalmazták meg.
A NIT felmérése alapján az érettségi előtt álló diákok több mint 80%-a tart attól, hogy a digitális munkarend nem biztosít elegendő felkészültséget az érettségire, illetve a sikeres felvételihez. Ettől függetlenül a kitöltők kétharmada elégedett volt a 2020-as tavaszi érettségi vizsgák lebonyolításának rendjével, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedésekkel. A legtöbben mégis azzal kapcsolatban szeretnének mihamarabbi válaszokat, hogy idén tavasszal vizsgázhatnak-e olyanok is, akik nem végzősként jelenteznek érettségire.
Tavaly az előrehozott érettségik törlése és a visszalépés lehetősége miatt az összes (kb. 100 ezer) jelentkezőből 26 638 főt töröltek és 2455-en léptek vissza. Így 2020-ban csupán 69 470 végzős középiskolás vizsgázott és rajtuk kívül 14 830-an tettek legalább egy tárgyból érettségit.
Egyébként még mindig nem került fel az Oktatási Hivatal oldalára az idei érettségi jelentkezési lapja sem, pedig hamarosan lejár az érettségi jelentkezési határideje is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
