A minimumponthatárokat az emelt szintű érettségiért járó ponttal együtt vagy anélkül kell elérni? Fontos kérdésre válaszolunk.
Minden felsőoktatási képzés esetén van egy bizonyos minimumponthatár, amelyet el kell érnetek ahhoz, hogy bármelyik szakra bekerülhessetek. Ezt azonban nem minden, hogy milyen pontokkal együtt - vagy anélkül éritek el. A felsőoktatási szakképzés esetén ez különösen bonyolult kérdés lehet.
Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot - írja a Felvi. Mivel azonban egyedül erre a képzéstípusra nem kötelező az emelt szintű érettségi, így nem mindegy, hogy milyen tárgyból tesztek ilyen vizsgát, ha tesztek.
Tehát a felsőoktatási szakképzések mindegyikénél járjatok utána, hogy milyen tárgyak számítanak a felvételi eljárás során, mert ez döntő kérdés lehet a végleges pontszámotoknál.
Felvételi kisokos: itt nézhetitek meg, hány pontotok van összesen
Már egy ideje elindult a tavaszi ügyintézési időszak. De hol nézhetitek meg, hogy milyen pontokkal számolhattok az egyes szakoknál? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
