Milyen képzésekre szeretne bekerülni a legtöbb felvételiző és mit tanulnak a top szakokon? Új cikksorozatunkban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, és hogy milyen végzettséget nyújt a frissdiplomásoknak. Ilyen a gazdálkodási és menedzsment képzés.
A 2019-es felvételin tarolt a gazdálkodási és menedzsment képzés, több mint tízezren jelentkeztek rá. A legtöbb gazdasági képzést idító magyar egyetemen lehet is tanulni. Az ezen a szakon végzett diplomásoknak a következőáll majd az oklevelében: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak. Munkájukban főleg a gazdálkodói, vállalkozói tevékenységek és folyamatok irányítása, valamint szervezése lesz a dolguk .
Milyenek a fő tantárgyak?
Közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek, valamint többek között matematika, statisztika, informatika, nemzetközi gazdaságtan, gazdasági jog és marketing is van a tantárgyak között. Ezenkívül a tantárgylistán szerepel - többek között - a vállalati pénzügyek, számvitelelemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés is. Mindezek mellett társadalomtudományi ismereteket is tanulhattok ezen a képzésen, legyen szó európai uniós, általános és gazdasági jogi ismeretekről, szociológiáról vagy éppen pszichológiáról is - áll a Felvi szakleírásában.
Van kötelező gyakorlat?
A szakmai gyakorlat - más szakokhoz hasonlóan - egy félév, vagyis minimum tizenkettő hét összefüggő gyakorlat a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint - írja a Felvi.
Milyen nyelvtudás szükséges hozzá?
Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga szükséges.
Ha megnéznétek, mennyi idő alatt lehet elhelyezkedhetnek ezzel a diplomával, kíváncsiak vagytok, mennyit kereshettek vele, ajánlunk egy szuper diplomás pályakövetési oldalt hozzá.
Ezek a legjobb magyarországi egyetemek és képzések: az összes rangsor egy helyen
A Diploma 2020 kiadványban a HVG az idén is nyilvánosságra hozta a legjobb egyetemek összesített rangsorát és a képzési területek szerinti listákat. Melyik egyetem végzett az élen, és melyik intézmény kínálja a legjobb műszaki, bölcsész- vagy éppen agrárképzéseket? Itt az összes rangsort megtaláljátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
