Pontszámítási szabályok: mennyit érnek a tanulmányi pontok és az érettségi?

Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin – az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Cikkünk első részében többek között a tanulmányi pontokról és az érettségivel megszerzett pontokról olvashattok.

  • Eduline

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

A 2020-as felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők középiskolai és érettségi eredményükkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségikkel, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezéseikkel, OKJ-s szakképesítésükkel együtt. A felvételizőknek több feltételnek is meg kell felelniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra. Az első feltétel a minimumponthatár elérése: akik az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapott pluszpontokkal együtt, de egyéb jogcímen járó többlet nélkül 280-nál kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetik meg tanulmányaikat. A végleges ponthatár ennél azonban várhatóan jóval magasabb lesz: 2020 júliusának második felében, a ponthatárhúzás estéjén derül majd ki, hogy milyen teljesítmény kellett a különböző szakokon a bejutáshoz, az államilag támogatott és az önköltséges hely megszerzéséhez.

A második feltétel a 2020-as felvételin újdonság: alap- és osztatlan képzésre csak azok kerülhetnek be, akiknek legalább egy emelt szintű érettségijük (vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelük) van.

Pontduplázás

A 2020-as felsőoktatási felvételire jelentkezők – ha alap- vagy osztatlan szakot jelölnek meg – kétféleképpen kalkulálhatnak a pontjaikkal. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámukat. Mindkét esetben az így kapott végeredményhez kell hozzáadni a különböző többletpontokat. Ha valaki diplomásként jelentkezik újabb alap- vagy osztatlan képzésre, a kiválasztott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítése alapján is meghatározhatja felvételi pontszámát (a 280 és a 400 pont között arányosan kell megállapítani), ehhez kell hozzáadni a nyelvvizsgáért, a versenyeredményekért, az OKJ-s végzettségért, valamint az esélyegyenlőségi jogcímen kapott többletpontokat.

Tanulmányi pontok száma: maximum 200

A felsőoktatásba jelentkezők a középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100 + 100 pontot szerezhetnek.

A felvételizőknek először öt tantárgy – magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi eredményeit kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. Az idegen nyelvnél fontos, hogy a diáknak legalább két évig kellett tanulnia. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választani, amit legalább két évig tanult a jelentkező, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolni.

Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi százalékos eredményének átlagát kell kiszámolni – egész számra kerekítve.

 Érettségi pontok száma: maximum 200

Az érettségi pontok kiszámításához csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni, vagyis a 80 százalékos érettségi 80, a 63 százalékos 63 pontot ér, s ha ezt a két eredményt éri el a jelentkező, akkor ebben az esetben 143 pontot szerez a maximális 200-ból – függetlenül attól, hogy az érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha a felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolnia.

Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG Diploma 2020 kiadványban a korábbi szabályok alapján az szerepel, hogy csak a második emelt szintű érettségiért kaphatnak a felvételizők többletpontot - a felvételi azóta megváltoztatott, pontszámítási szabályai alapján már az első emelt szintű érettségiért is jár 50 többletpont.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját

Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.