Ezek voltak a legnépszerűbb egyetemek és szakok a 2019-es pótfelvételin

Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.

  • MTI

Az Oktatási Hivatal (OH) közleményében azt írta, hogy augusztus 7-éig 9299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

A pótfelvételi eljárásban alapképzésre 4453, felsőoktatási szakképzésre 1049, osztatlan képzésre 469, mesterképzésre pedig 450 hallgatót vettek fel. A pótfelvételiben egy szakra és egy intézménybe lehetett jelentkezni, és jellemzően önköltséges képzésekből lehetett választani. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.

A legkedveltebb szakok a felvettek száma alapján: gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, gyógypedagógia, pénzügy- és számvitel.

Ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra a 2019-es pótfelvételin

Nyilvánosságra hozták a 2019-es pótfelvételi ponthatárait: itt nézhetitek meg, hány ponttal lehetett bekerülni az általános felvételi legnépszerűbb alapszakjainak önköltséges formájára.

A most megállapított ponthatárok legalább olyan magasak, mint a július 24-én meghatározottak. Ha többen, illetve jobb felkészültségűek jelentkeztek egy képzésre, mint az általános eljárásban, akkor előfordulhat, hogy a pótfelvételi ponthatára meghaladja az általános eljárásét - írták.

Az Oktatási Hivatal a jelentkezőket a döntésről sms-ben értesíti. A besorolási döntés az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető; erről az OH minden jelentkezőt e-mailben is tájékoztat. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót felsőoktatási intézményüktől kapják majd meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.