Két hét múlva kihirdetik a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, vagyis kiderül, ki melyik egyetemen-főiskolán kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Utána pedig indul a pótfelvételi.
A 2019-es szabályokat még nem hozták nyilvánosságra – maga a pótfelvételi eljárás csak a ponthatárok kihirdetését, vagyis július 24-ét követően indul el -, ám a szabályok az előző években pontosan meghatározták, kik jelentkezhetnek a pótfelvételire.
Az előző években – és ez várhatóan idén is így lesz – csak azok vehetnek részt a pótfelvételin, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be.
Felvételi 2019: hol kérhettek segítséget?
Július 12-ig változtathattok a 2019-es felvételin megjelölt szakok sorrendjén, pótolhatjátok a még hiányzó dokumentumokat, július 24-én pedig jönnek a ponthatárok. De kitől kérhettek segítséget, ha úgy látjátok az e-felvételi felületén, hogy valami nem stimmel?
Vagyis a pótfelvételi nem megfelelő B terv azok számára, akik július 24-én bejutnak ugyan valamelyik megjelölt képzésre, de valójában nem szeretnék ott megkezdeni tanulmányaikat szeptemberben.
Ha már most tudjátok, hogy valamelyik – megjelölt – képzésen biztosan nem kezdtek majd el tanulni, vonjátok vissza azt a jelentkezési helyet, erre július 12-ig van lehetőségetek.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
