Az emelt szintű matekérettségi írásbeli része 240 perces, ennyi idő alatt kell megoldani a két részből álló feladatsort – a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az I. és a II. rész között, a feladatok megoldásának sorrendjét is ők határozzák meg.

„Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll – ezek közül legalább kettőben „a gyakorlati életben előforduló szituációkból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre”. A vizsgázóknak az öt feladatból négyet kell kiválasztaniuk, és csak ennek a négynek a megoldását értékelheti a javító.

A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
Számelmélet, algebra: 25%
Függvények, az analízis elemei: 20%
Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 20%
Valószínűségszámítás, statisztika 15%

Az Oktatási Hivatal ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, a feladatok jelentős része ugyanis több témakörre épül. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modellalkotást igényel.

A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat.