Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
Február közepéig jelentkezhettek a 2019-es érettségire, addig kell dönteni arról is, tesztek-e vizsgát emelt szinten. Hány pontot ér az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Mikor nem éri meg ezt a vizsgát választani? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Milyen tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni?
Az emelt szinten is választható tantárgyak teljes listáját az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg - a nehezebb, a felvételin több pontot érő vizsgára csak ezekből a tárgyakból jelentkezhettek.
Mennyit ér az emelt szintű érettségi 2019-ben?
Alapképzésen és osztatlan képzéseken, valamint felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpontot, de legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. Tehát az, aki három vagy több emelt szintű vizsgát tesz, ugyanúgy 100 többletpontot kap, mint az, aki két sikeres vizsgát teljesít.
Mi számít sikeres vizsgának? Kiknek nem jár érte többletpont?
A legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Akik nem érik el ezt a százalékot, azok nem kaphatják meg érte a vizsgánkénti 50 többletpontot. A második feltételt sem szabad feledni: hiába tesztek például tesiből emelt szintű érettségit, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a testnevelés nem kötelező vagy választható tárgy - ebben az esetben nem kapjátok meg az 50 többletpontot.
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
Mikor nem éri meg emelt szintű érettségit tenni?
Fontos, hogy csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják ki az érettségi pontszámoz.
Vegyünk egy példát: történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek és az általatok megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Számokra lefordítva vegyük azt az esetet, hogy történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkeztek, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontotok lenne, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontotok.
Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelemérettségi és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki a pontokat.
Mi van akkor, ha két emelt szintű érettségi kell?
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) két tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – a két emelt szintű érettségivel kimerítitek a maximálisan kapható 100 többletpontot, tehát más jogcímen már nem kaphattok többletpontot.
Még nem érvényesek a 2020-tól bevezetendő szigorítások, így 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. Itt megnézhetitek, hogy a választott szakok listáját és a hozzájuk rendelt érettségi követelményeket.
Bár csak fél év múlva kezdődik a 2019-es érettségi, sok mindent már most tudunk. Mikor kezdődnek a vizsgák, milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi? Mutatjuk.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.