2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
Nyelvvizsga
A 2020-ban felvételizőknek egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítaniuk kell nyelvtudásukat. Így a még 2019-ben felvételizők számára mindez nem kötelező, hacsak a megjelölt képzésük nem várja el.
Emelt szintű érettségi
Egy tárgyból kötelező lesz emelt szintű érettségit tennie minden felvételizőnek 2020-tól. Ez a 2019-ben felvételizők számára még nem kötelező, hiszen vannak olyan szakok, ahová nem felvételi követelmény az emelt szintű érettségi.
2020-tól aki ezeket a feltételeket nem teljesíti, sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait. Így a 2019-ben felvételizők számára mindez nagy könnyebbség, hiszen akár mindkét vizsgát megúszhatják.
Drasztikus szigorítás jön: több tízezer diák jár rosszul az új szabályokkal
Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
