Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
„Alapképzésre, osztatlan képzésre (…) az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik ÉS legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik” - ez áll a felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változatában.
Ez azt jelenti, hogy 2020-tól csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
A felvételi szabályok szigorítása miatt több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről – a 2016-ban alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája (igaz, ennél valószínűleg többen rendelkeznek középfokú nyelvtudással: a pontszámítási szabályok miatt ugyanis jobban jár az a jelentkező, aki a nyelvvizsgája helyett az emelt szintű érettségijét beszámítását kéri a felvételin, így sokan nem nyújtják be nyelvvizsga-bizonyítványukat az Oktatási Hivatalnak).
Pontszámítási szabályok: itt vannak a részletek
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változata a változó pontszámítási szabályokat is tartalmazza. A jogszabályból kiderül, hogy az első emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért – értelemszerűen - nem jár majd többletpont, de ha valaki egy második tárgyból emelt szintű érettségit tesz, 50 pluszpontot kap majd. Ugyanez a helyzet a nyelvtudással. Ha egy második nyelvből is B2-es vagy C1-es (vagyis közép- vagy felsőfokú) nyelvvizsgát szerez egy felvételiző, akkor megkapja a 28 (középfok) vagy 40 (felsőfok) többletpontot.
Azoknak a jelentkezőknek nem kell aggódniuk, akiknek már van diplomájuk, ám egy újabb alap- vagy osztatlan szakot végeznének el – a nyelvvizsga-kötelezettség rájuk is vonatkozik, de emelt szintű érettségit nem kell tenniük, a kormányrendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felvételi második feltétele „legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél”. Kivételt képeznek a művészeti képzési terület jelentkezői is, emelt szintű érettségit nem, nyelvvizsgát viszont szerezniük kell.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendeletből egyelőre kimaradt néhány fontos pontszámítási részlet, több olvasónk kérdezte például, hogy jár-e többletpont azoknak a jelentkezőknek, akik az alapfeltételként meghatározott középfokú nyelvvizsga helyett C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szereznek – erre azonban nem találtunk választ a jogszabályban. „Mindegy, milyen tárgyból szerzem meg az emelt szintű érettségit?” – kérdezte egyik olvasónk. Bár a jogszabály nem tér ki arra, hogy pontosan milyen tantárgyakból fogadják el a felvételi alapfeltételként meghatározott emelt szintű érettségit, valószínűleg csak az adott szakon kötelező vagy választható tárgyakból érdemes emelt szinten vizsgázni.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
