Miért döntöttél úgy, hogy elmész egy ilyen rendezvényre? A UCAS felületen sok információt megtalál az, aki Angliában szeretne továbbtanulni.

Kétségtelen, hogy az első tájékozódási pont a UCAS minden részletre kiterjedő honlapja volt. Ez az online rendszer és a mögötte álló intézmény szervezi és koordinálja az egyetemi jelentkezéseket Angliában. Kiutazásomkor, a 11. évfolyam vége felé még nem voltam biztos a dolgomban, annyit tudtam csak, hogy Angliában szeretnék egyetemre járni. Tudtam, hogy az Exhibitions eseményeken valamennyi angol egyetem megjelenik, ráadásul olyan témákban szerveznek előadásokat, amelyek igen fontosak az egyetemre készülőknek. Én azelőtt nem jártam külföldi egyetemi campuson, így ez is vonzóvá tette a lehetőséget. Továbbá nagyon különlegesnek találtam, hogy ott kérdezhetek az egyetemek diák képviselőitől is.

Melyik Exhibitionre utaztál el?

A London nyugati részében lévő egyetem, a Brunel University rendezvényét választottam. Fontos volt a jó közlekedés a reptérről, ugyanis ezek az események általában fél 10-kor kezdődnek és fél 4-ig tartanak, tehát jó szervezéssel egy nap alatt megjárhatók. Izgalmas volt, először voltam külföldi egyetemi campuson.

Mi volt a legértékesebb információ számodra?

Ott vált világossá, hogy a magyarországitól teljesen eltérő módon léteznek olyan kombinált szakok, amelyek több tudományágat is lefednek. Mivel nem igazán tudtam, hogy pontosan mit szeretnék tanulni, ez az információ sokat jelentett, és ez az egyik egyetemi professzor ottani előadásán – amit a Social studies-ról tartott – derült ki. Az előadás után rögtön a standokhoz mentem, és erről kérdezgettem az egyetemi hallgatókat.

Hogyan épül föl egy szakmai nap?

Egyrészt valamennyi egyetem megjelenik, és diákok képviselik őket, és egyben nagyon sok felsőoktatási kiadvány is föllelhető. A diákokkal beszélgetve például megkérdeztem, lehet-e másik szakra átmenni, évet halasztani, hogyan lehet közlekedni, milyen az időjárás, van-e lehetőség a campuson dolgozni, és ha igen, mennyi az órabér. Fontos volt számomra, hogy megtudjam azt is, hogy mennyi pénzből lehet kijönni havonta. Nem véletlen, hogy az egyik előadásnak is ez volt a témája. Emellett a personal statement megírásához is adtak tanácsot egy másik előadáson, de szó volt az az egyetemi életről és az egyetemi közösségekről is. Tehát az összes egyetem jelen van valamelyik nagy közösségi térben, ugyanakkor az egyetem előadóiban előadásokat lehet hallgatni az egyetemi jelentkezésről, az egyetemi képzésekről.

Hogyan boldogultál az angol nyelvtudásoddal?

Nyelvi problémám nem volt, akkor középszinten beszéltem angolul. Az előadásokat Power Point diasorok kísérik, úgyhogy jól értelmezhető a mondanivaló. A professzorokat is jól értettem. Persze voltak olyan mondatok, amelyek némi gondot jelentettek, de összességében rendben volt. Vagyis a B2-es szintemmel nem voltak nyelvi akadályai annak, hogy minden fontosat megértsek, illetve, hogy megértessem magam. Ehhez az is kellett, hogy az egyetemi standoknál előre tudtam, hogy miket fogok kérdezni, ők pedig nagyon kedvesek voltak, ha valamit mégsem értettem, elmondták még egyszer.

Ha most visszaemlékszel arra a londoni napra, mi az, ami elsőként eszedbe jut?

Akkor láttam először külföldi egyetemet, campust. Nagy élmény volt a sokféleség, nagyon sok nemzetközi diák tanul ott. Jó élmény volt, hogy brit diákokkal ülhettem együtt a hatalmas előadókban. Érdekes tapasztalat volt, hogy az ottani diákok nagyon bátran kérdeztek az előadásokon, egyikük még bele is vágott a professzor szavába. Az utolsón, a Finance, Business, Management előadáson már én is mertem kérdezni. Mivel jobban bele akartam látni a campuséletbe, bementem a sportközpontba is, ahol éppen kosármeccs folyt nagyon jó hangulatban. Megnéztem a folyosókon a plakátokat, amelyekkel rengeteg sportprogramot hirdettek.

Máshová is benéztél?

Igen, mivel szeretem a művészeteket is, és jó a hallásom, fölfigyeltem rá, hogy éppen kóruspróba zajlik. Ezért bementem az Art Studies épületébe is.

Mennyire volt sűrű a program? Volt időd például enni?

Igen, két előadás között bementem az egyik szendvicsezőbe. Hát, kis túlzással fölért egy előadással az ottani élmény. Jó volt látni a sok diákot, a legtöbben tanultak, kezükben laptoppal, mindez hatalmas zajban. Az az igazság, hogy elég sokat bámészkodtam ott, majdnem lekéstem a Student finance előadást.

Tudnál-e tanácsot adni azoknak, akik azt tervezik, hogy ellátogatnak egy ilyen eseményre? Te mit tennél esetleg másképp, ha még egyszer kimennél?

Jobban fölkészülnék itthon, hogy ott helyben még hatékonyabban tudjam beosztani az időmet. Szerencsésebb lett volna az is, ha a szüleim helyett diáktársakkal mentem volna. Egy ilyen esemény inkább rólunk szó, elsősorban a saját utunk kijelölésében segít.