A héten lejár a keresztféléves felvételi jelenetezési határideje, mutatjuk, mit kell tudnotok a véglegesítés előtt.
Aki a díjmentesen megjelölhető három jelentkezési helynél többet – maximum hatot – jelöl meg, annak szintén november 15-én éjfélig kell befizetnie a megjelölt további jelentkezési helyek alapján számított kiegészítő díjat átutalással vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával.
Legkésőbb 2020. november 15-én éjfélig jelentkezhetnek azok, akik a februárban induló felsőoktatási képzések valamelyikén szeretnék folytatni tanulmányaikat
Mi marad a jelentekés után?
A jelentkezéseteket hitelesíteni is kell, ezt vagy Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre elküldött hitelesítő adatlappal tehetitek meg.
Fontos, hogy a hitelesítés hiányában a jelentkezés érvénytelennek számít.
Minderre a jelentkezési határidő után öt nap áll rendelkezésetekre: legkésőbb 2020. november 20-ig tehetik meg a felvételizők.
Napokkal a jelentkezési határidő előtt: ezt a szabályt minden felvételizőnek tudnia kell
A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot azért, ha már van valamilyen szakképesítésetek, de ennek van néhány feltétele. Mutatjuk, hogy mik azok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
