Középszinten néhány téma előre borítékolható volt a szaktanár szerint

A középszintű történelem írásbeli érettségi elsősorban kompetenciákat mér és nem tárgyi tudást. Ennélfogva a feladatsor is a forrásközpontú történelemértéshez kapcsolódó értelmező, elemző, főképp reflektív természetű feladatok megoldásához szükséges készségeket működteti - mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium történelem szakos vezetőtanára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszékének egyetemi oktatója.

A szaktanár szerint érezhető egy eltolódás az ókori és középkori művelődéstörténet irányába, ennél fogva az ókori császárkori Róma történetéhez kapcsolódó kérdéssor is az építészet-történethez utalódott, ahol rögtön a szövegértelmezés és vizuális készségek összekapcsolására volt szükség. Szerinte a tematikus megoszlás kapcsán arányosan kerültek elő a középiskolai keretrendszer témakövetelményei, így szinte várható volt a Hunyadi-korszak, a 16. századi fölfedezések és a világgazdasági átalakulás, a magyarországi népesedéstörténet, az ipari forradalmak, a dualizmus kora, a világháborúk, valamint a totalitarianizmus. "Ugyancsak állandóan visszatérő téma a genocídiumok, szélsőséges politikai működések, valamint a magyarországi kisebbségek kérdése - ehhez kapcsolódóan került elő a magyar zsidóság korlátozását és jogfosztásait elindító 1920-as felsőoktatási törvény, míg a kisebbségek téma a magyarországi romák jelenkori kérdéséhez kapcsolódott."

Szabó Roland szerint rövid feladattípusok főképp az aktív tudást kérték számon, amikor a vizsgázóknak a választ saját megfogalmazásban kellett megadniuk, de előkerültek a passzív tudást kérő "karikázza be", "rendelje a képet a megfelelő forráshoz" típusú, nem túl megterhelő kérdések is.

"A vizsgarész pozitívumaként értelmezem, hogy a korábbi feladatsorokhoz képest - bár még mindig elenyésző mértékben - több, a forrásokból csak közvetve kikövetkeztethető tudáselem visszakérése. Ilyenek voltak Hunyadi Mátyás külpolitikájához kapcsolódóan az Oszmán Birodalomra vagy a dinasztikus megosztottságra utaló kérdések, az ipari forradalom ásványkincs-gazdasági hátterére vagy a jelenkori magyar történet kapcsán a numerus claususra rákérdező feladatok" - mondta. A töritanár szerint az esszéfeladatoknál a választható kombinációra kellett figyelni, aminek alapján az ókori egyetemes és a jelenkori magyar vagy a jelenkori egyetemes és a középkori magyar történetre vonatkozó feladatpárosok voltak választhatók.

"A rövid esszék közül a kereszténységhez kapcsolódó feladatnál elsősorban nem eseménytörténeti jellegű esszét, hanem művelődéstörténetit kellett írni. Ahogy a fentiekben is utaltam rá, az utóbbi évek tendenciája, hogy az ókortörténeti kérdéseknél a művelődéstörténet - jelen esetben a vallástörténet - a hangsúlyosabb" - mondta Szabó Roland. "A másik rövid esszéfeladat a náci Németország 1930-as évekbeli történetének bemutatását kérte, ami eseménytörténeti jellegű, ámbár Németország 1935 utáni terjeszkedési politikájának bemutatása igen nagy téma, és a feladatkiírás egyértelműen nem szűkíti azt. Ebből adódóan kérdéses, hogy a vizsgázó milyen események közül válogat, mit tart fontosnak és ehhez képest a javítókulcs milyen szempontrendszerekre épül majd. Az értékelés valószínűleg az Anschlussra és a közép-európai terjeszkedési folyamatokra helyezi majd a hangsúlyt." Szerinte a forrással kapcsolatosan szinte bizonyosan utalni kell az azt megelőző müncheni egyezményre és ezzel összefüggésben a szudéta-kérdésre és a Cseh-Morva Protekorátus kialakítására, hiszen a közölt forrásszöveg már önmagában az erre való reflexió. A további német terjeszkedés fontos kérdése a Molotov—Ribbentrop-paktum és annak, Lengyelország lerohanását és fölosztását taglaló titkos záradéka.

A középkori magyar történetre vonatkozó Anjou-kori hosszú esszé I. Károly gazdasági reformjainak bemutatását kérte. "A mellékelt források alapján az uralkodó intézkedéseit az ország 14. századi gazdaságának egészére reflektálva volt érdemes bemutatni. A forrásszövegek közül az első a nemesfém-monopóliummal mint regáléjövedelemmel kapcsolatos urbura-dekrétumra (bányabér) vonatkozott, amelynek alapján Anjou Károly biztosítani tudta a nem királyi birtokokon lévő - főképp felvidéki - nemesfémlelőhelyekből származó hasznot az állam részére. A második forrás a nemesfém-bányászatból befolyó készlettel és a pénzváltással kapcsolatos,  az ún. kamara haszna (lucrum camerae) késő Árpád-kori gyakorlatát megszüntetve az értékálló aranyforint bevezetéséről szóló dekrétum. Így a három forrás mintegy folyamatként mutatja be az uralkodó nemesfém-politikáját. Mivel a feladat gazdasági reformokat kér, ezért a kapuadó és a harmincadvám mint eseményeket alakító tényezők is részletezendők" - mondta töritanár.

Hozzátette: az 1956-os eseményekre vonatkozó hosszú esszé a feladatkiírásban is hangsúlyosan jelenlévő eseménytörténetet kér, ami szintén problematikus lehet abból a szempontból, hogy nem igazán körvonalazható a vizsgázó számára, hogy az eseményekben igencsak fordulatos október 23-28 közötti időszakból melyek azok a pontok, amelyeket hangsúlyozni kell. "Erre útmutatást valamelyest csak a források adnak, ahol az első forrás az egyetemisták tüntetésére, a második a pártvezetés reakciójára míg az utolsó Nagy Imre rádióbeszédére vonatkozott."

"Összességében elmondható, hogy a feladatsor az esszékérdéseknél vethet fel problémákat, ugyanis a rövid esszék kapcsán nagy témák kerültek elő szűkítő kérdések nélkül, a hosszú esszék kérdéseinél pedig az 56-os eseményekre vonatkozó is túl nagy tematika. Ami az esszétémákat általában illeti, szinte borítékolható volt a középkori magyar történet kapcsán az Árpád-ház vagy a vegyesházi 1308-1490 közötti időszak, ugyanakkor várható volt 20. századi totális államokra vonatkozó téma is, s a közelebbi magyar történet kapcsán az 48/49-es vagy az 56-os kérdés. A témák kapcsán meglepetés tehát nem érhette a vizsgázókat."  

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: