Milyen lehetőségei vannak egy olyan felvételizőnek, aki úgy dönt, a külföldi egyetemek és a hazai „sztárszakok” helyett a természettudományos képzéseket célozza meg? Milyen furcsa sztereotípiákkal kell megküzdeniük a képzőhelyeknek az évről évre csökkenő számú jelentkezőért? Olyan hallgatókat kérdeztünk, akik egy dologban biztosak: jó helyen vannak.
Milyen lesz a világ tíz, húsz vagy harminc év múlva? Ki tudja megmondani, hogy az a tudás, amit ma kapsz, hasznosítható lesz-e később? Segítünk: senki. Azt viszont tudjuk, most mivel nem nyúlhatsz mellé.
Az iroda egyik sarkában Messenger-megbeszélést folytat az egyetemről néhány hónapja kikerült munkatárs, két asztallal arrébb az egyik legrégebbi, több évtizede a cégnél dolgozó kolléga a beszámolóján dolgozik a Z generáció számára meglepő eszközökkel: papírral és tollal. A munkahelyi csapat fele szívesebben dolgozik otthonról, a másik fele nap mint nap megjelenik az irodában reggel kilenckor. Mit lehet kezdeni az ehhez hasonló generációs különbségekkel a munkahelyeken? Szakemberekkel beszélgettünk.
Aki biztosra akar menni, az áprilisi nyelvvizsgára jelentkezik – ezt a tanácsot érdemes megfogadniuk az egyetemre-főiskolákra jelentkezőknek, ha biztosan meg szeretnék kapni a nyelvvizsga-bizonyítványukért járó 28 vagy 40 többletpontot. Értékes pontokról van szó: sokszor ezen múlik, bekerül-e egy jelentkező a kiválasztott szakra.
Milyen béren kívüli juttatásokra számíthatnak a pályakezdők? Hogyan változnak a cafeteria szabályai a következő évtől? Horváth Tamással, a Prohuman cafeteria szolgáltatásainak üzletágvezetőjével beszélgettünk a legfontosabb tudnivalókról és a pályakezdőket is érintő változásokról.
