Több mint kétezer pedagógus már fel is mondott a státusztörvény miatt
Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.
Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Sokan a belügy épületét is a státusztörvény következményeiről szóló matricákkal ragasztották tele. A büntetést befizették, de bocsánatot nem kérnek – írja a Tanítanék.
Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
Több civil szervezet is demonstrációt hirdetett a Parlament elé.
A Pest megyei településen mindenki részt vett a polgári engedetlenségben, ezért zárva maradt a város összes óvodája, ezt kifogásolja a kormányközeli szervezet.
De ehhez olyan jogi formát kell választaniuk, ami bizonyosan munkaügyi perrel fog járni.
„Olivérhez hasonlóan rengetegen elhivatottak a szakma iránt, azonban az új, megfélemlítő és cenzúrázó körülmények között sokan úgy fognak dönteni, hogy nem tudják tovább folytatni” – írják.
Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.
Nagy Erzsébet arról számolt be, a csütörtöki, a Belügyminisztériumban tartott megbeszélésen résztvevő köztisztviselőknek semmilyen felhatalmazása nem volt, az viszont kiderült, a módosított státusztörvény szövegére még várni kell.
Az egyik civil szervezet vezetője például hajnal egykor kapta meg, hogy kilencre várják. Így nem csoda, hogy hárman voltak ott összesen. Maruzsa delegáltjai rajtuk számonkérték, hogy túl élesen fogalmaztak a státusztörvényről, majd bólogattak, hogy talán ott lesznek egy következő egyeztetésen, ahova már mindenki el is tud menni.
Továbbra sem tudnak olyanról, akiket miután előállítottak a kordonbontás kapcsán, erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg, csupán olyanokról, akikkel szemben az arcuk eltakarása, illetve rongálás a vád – mondta az Eduline-nak adott interjújában Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza. Előbbieknél az Alkotmánybírósághoz terveznek fordulni, hogy ne büntessék azt, aki nyomós okból viseli maszkot és az igazoltatásnál leveszi, de a rongálásért sem hiszik, hogy bárkit is börtönbe küldenének.
Már a környező országok oktatási rendszerében is a tananyag helyett a kreativitásra építenek – hangzott el a PDSZ rendezvényén, ahol Pintér Sándor egy évét értékelték.
Novák Katalin azt mondta, egyetért azzal, hogy a pedagógusbéreket az EU-s forrásoktól függetlenül meg kell emelni, de attól, hogy ő így gondolja, ez még nem történik meg. Azt komolytalannak tartotta, hogy ígéretet kértek tőle: ne írja alá a státusztörvényt.
Az egyik szakszervezeti vezető szerint viszont sok iskolában vissza szoktak lépni a munkabeszüntetéstől az intézményvezetők nyomására. Közben pénteken újra egyeztet a kormány a szakszervezetekkel a státusztörvényről és a béremelésekről.
Levelük szerint a 60-as, 70-es évekbe csúszhat vissza a magyar közoktatás a státusztörvény elfogadásával.
Egyre több helyen bukkan fel a "Veletek vagyunk!" felirat - a diákok országos ülősztrájkot és élőláncot, a tanárok és szülők szolidaritási akciókat, a szakképzésben dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ma van a szolidaritás napja - egy éve sztrájkoltak először a pedagógusok, itt követhetitek az eseményeket.