Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.
A nemzetközi csillagászati együttműködésben magyar tudós, Kóspál Ágnes, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) tudományos tanácsadója is részt vett.
Az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem friss kutatásából.
Az iskolabezárások, a baráti és családi kapcsolatok hiánya és a súlyos betegség fenyegetése, illetve a szeretteik halála mind okozhatta ezt a helyzetet, ahogyan értelemszerűen a szülők gazdasági nehézségei is, mondja a felmérés egyik készítője.
A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.
Egyedül az egészségügyön változtatnának többen a Republikon friss kutatása szerint.
Nem számít újdonságnak az az elmélet, miszerint a zenetanulás képes javítani a matematikai tudásunkat. Ezt viszont most tudományosan is igazolták.
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti és mindenféle fenntartású iskolákban jelen van, derül ki médiahatóság kutatásából, amelyet 11-17 éves diákok körében végeztek.
A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb.
Elégtelennel osztályozzák a pedagógusok a kormány kommunikációját, a státusztörvényt, a pedagógusfizetéseket és a státusztörvényt is a Szemlélek felmérésében, aminek kitöltéséhez korábban kifejezetten "elégedett pedagógusokat" kerestek.
Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.
A nemek közötti bérszakadék ezek szerint már a pálya elején és már az állásinterjún kimutathatóan jelentős. A pályakezdő fiatalok preferenciáit vizsgálták, a fizetés mellett az elismert teljesítmény és a fejlődési lehetőségek is fontosak. A többség multiknál dolgozna, az állami szektort jelölték meg a legkevesebben. A válaszadók mintegy fele külföldi munkában és saját vállalkozásban is gondolkodik.
Ugyancsak a megkérdezettek harmada a kettő elmosódása miatt megnövekedett stresszre számít. A válaszadók a munkaidő 60 százalékát töltötték az irodában, a többit otthonról dolgozva – ez is kiderül abból a kutatásból, amelyet tavaly végeztek a pandémia hosszú távú hatásairól, igaz, a 30 ország között, ahonnan megkérdeztek dolgozókat, Magyarország nem volt ott.
A kutatás megerősítette, hogy a mikroműanyagok élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
A CEU-ügy, a gender szak betiltása, a modellváltás és az SZFE privatizálása mind keresztbe tettek az akadémiai szabadságnak.
Ha az eredmények beigazolódnak, nem csak az alvásunkat, de a munkarendünket is az évszakokhoz kellene igazítanunk.
A járvány miatt hónapokig otthon tanuló diákok főleg matekból maradtak le - ebből a tárgyból valószínűleg kevésbé tudtak segíteni a szülők.
Érdekes eredményeket hozott egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata, melyet az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetett.
A németországi Regensburgi Egyetem és az amerikai Brown Egyetem idegtudósaiból álló csapata megválaszolhatta a kérdést: mi is teszi a fiatalok agyát oly hatékonnyá.
