Nyilvánosságra hozták, hogy pontosan melyik képzési területen, milyen képzési szinteken vehetnek fel több állami ösztöndíjas hallgatót az egyetemek és főiskolák a keretszámok korrigálása után. Itt találjátok az összes adatot képzési szintre és képzési területre lebontva.
Harmadára csökkentette a részösztöndíjas hallgatói helyek számát a kormány - az eredeti 15 500 helyett 5500-an tanulhatnak szeptembertől részösztöndíjas formában. A helyek többségét a száz százalékban államilag támogatott képzésekre csoportosították át. Itt vannak a részletes adatok.
A kormányzati "selejttörvényhozás" egyenes következménye a felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról szóló döntés...
Ötezerrel több hallgató tanulhat szeptembertől államilag finanszírozott képzésen - így döntött a kormány. A részösztöndíjas formára kevesen jelentkeztek, ezért az eddig is preferált területek - a műszaki, az informatikai, az agrár, az egészségügyi és a sporttudományi - plusz hallgatói helyeket kaptak. Mivel arról egyelőre nincsen információ, hogy hány részösztöndíjas hely marad, illetve hogy az átcsoportosítás az alap- vagy az osztatlan képzéseket érinti-e, a két képzéstípus új keretszámait összesítve találjátok meg. Íme, az adatok.
Csődöt mondott a részösztöndíjas képzési forma, ezért kellett átcsoportosítani a felsőoktatási férőhelyeket - közölte...
Ötezerrel többen tanulhatnak szeptembertől állami ösztöndíjasként az egyetemeken és főiskolákon – jelentette be az...
Nemcsak a felsőoktatási jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjén lehet változtatni július 10-ig, hanem...
Július 10-ig lehet változtatni a felsőoktatási jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjén – módosíthattok...
A felvételizők megértették a kormány céljait, bár a műszaki képzések nem lesznek egyik napról a másikra népszerűek, a...
Schmitt Pál beperelte a Semmelweis Egyetemet, három szakmai szervezet egyest adott Hoffmann Rózsának, mi pedig kiderítettük: a minimumponthatár emelése miatt idén körülbelül 4000-4500 diák szorulhat ki az egyetemekről. A hét hírei, röviden.
Több mint négyezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a ponthatárminimum idei emelése - szeptembertől csak azok tanulhatnak egyetemen vagy főiskolán, akiknek legalább 240 pontjuk van. A szigorítással elsősorban a magán- és a vidéki főiskolák járnak rosszul.
Nyilvánosságra hozták a Nemzeti alaptantervet, elkezdődtek a szóbeli érettségik, a felsőoktatási elvonások miatt bajba került ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának költségvetését pedig egyenesbe hozták az adományozók. A hét hírei.
Egy augusztusi, második felsőoktatási felvételi meghirdetését javasolja az MSZP az oktatási kormányzatnak.
Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja...
Átverte a felvételizőket a kormány, amikor 53 500-ról „egyetlen tollvonással” 32 300-ra vitte le a teljesen államilag...
Nincs szó újraelosztásról, nem jelentkeztek elegen a természettudományos és műszaki képzésekre, ezért azt kell...
Külföldi egyetemekre felvételiző magyar diákokról jelentetett meg riportot a német Der Spiegel. A lapnak nyilatkozó végzős középiskolások többsége a hallgatói szerződés miatt döntött úgy, hogy magyar egyetemre, főiskolára be sem adja a jelentkezési lapját, inkább külföldön próbál szerencsét.
Pár ezer diáknak lehetősége nyílik arra, hogy a szűkített keret ellenére is bejusson az állami képzésekre - írja a...
Július 10-ig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat – középiskolai bizonyítványt, érettségi vagy OKJ-s bizonyítványt...
Drasztikusan csökkent a brit felvételizők száma az eddigi háromszorosára emelkedő tandíjak miatt.
