Bajba kerülhet több vidéki főiskola

Míg a vezető egyetemeken az önköltséges képzéseket is tömegével vállalják a hallgatók, addig a kisebb, vidéki...

  • Eduline
A BUdapesti Gazdasági Főiskola - idén is ez a legnépszerűbb főiskola
MTI Fotó: Marjai János

Míg a vezető egyetemeken az önköltséges képzéseket is tömegével vállalják a hallgatók, addig a kisebb, vidéki főiskolák komoly bajba kerülhetnek: szakok tucatjait nem tudják elindítani szeptemberben. Mindez akár végzetes is lehet számukra, a kormányfő ugyanis a napokban világossá tette, hogy amelyik képzőhelyet elkerülik a fiatalok, azok a jövőben ne is számítsanak támogatásra – írja a Magyar Nemzet.

A Szolnoki Főiskolán például a 18 meghirdetett nappali rendszerű alapképzésből 11-et el sem tudnak indítani szeptemberben. Túróczi Imre rektor szerint az üzleti szakokon nem lesz támogatott képzés, s a pontszámok is alacsonyak idén: még a legnépszerűbb turizmus-vendéglátás szakra való bejutáshoz is elegendő volt a minimumot alig meghaladó 246 pont.

Nem üzemel teljes gőzzel ősztől a kecskeméti és a nyíregyházi főiskola sem, előbbiben 7, utóbbinál 8 nappalis alapszak nem indul el, s hasonló a helyzet a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán is, ahol a nappali alapképzések felére egy hallgató sem fog beiratkozni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.