Melyek azok a korábban államilag finanszírozott szakok, amelyekért hajlandók fizetni a felvételizők és családjuk?
Melyek azok a korábban államilag finanszírozott szakok, amelyekért hajlandók fizetni a felvételizők és családjuk? És melyek azok, amelyek nagyrészt az állami támogatás miatt tudtak eddig fennmaradni, és most az állam kihátrálásával halálra vannak ítélve?
A legkomolyabb visszaesést azok a szakok szenvedték el, ahol a korábbi állami támogatásnak meghatározó szerepe volt a képzés eladásában. Egyszerűbben szólva, ingyen még elfogadható beruházásnak/fogyasztásnak látszott ezekre a szakokra felvételizni, pénzért azonban már nem vagy alig. Ilyen például a szociálpedagógia, a szociális munka, az informatikus könyvtáros, az andragógia - olvasható az OktpolCafén.
Míg a gazdasági szakoknál már korábban is igen nagy arányt képviseltek a fizetős helyek, ezeknél a kevésbé kurrens szakoknál ez elhanyagolható, és az állami támogatás kiesése igen jelentős problémát okoz. Ezen szakok esetében az állami visszavonulás nem munkaerőpiaci megfontolásokon alapult. A nyelvet is beszélő, szociális jellegű végzettséggel rendelkezőkre egyre nagyobb szükség lesz az elöregedő Európában, tehát ez akár jó megélhetést is nyújthat majd a végzetteknek tőlünk nyugatabbra. A teljes posztot az OktpolCafén olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
