Melyek azok a korábban államilag finanszírozott szakok, amelyekért hajlandók fizetni a felvételizők és családjuk?
Melyek azok a korábban államilag finanszírozott szakok, amelyekért hajlandók fizetni a felvételizők és családjuk? És melyek azok, amelyek nagyrészt az állami támogatás miatt tudtak eddig fennmaradni, és most az állam kihátrálásával halálra vannak ítélve?
A legkomolyabb visszaesést azok a szakok szenvedték el, ahol a korábbi állami támogatásnak meghatározó szerepe volt a képzés eladásában. Egyszerűbben szólva, ingyen még elfogadható beruházásnak/fogyasztásnak látszott ezekre a szakokra felvételizni, pénzért azonban már nem vagy alig. Ilyen például a szociálpedagógia, a szociális munka, az informatikus könyvtáros, az andragógia - olvasható az OktpolCafén.
Míg a gazdasági szakoknál már korábban is igen nagy arányt képviseltek a fizetős helyek, ezeknél a kevésbé kurrens szakoknál ez elhanyagolható, és az állami támogatás kiesése igen jelentős problémát okoz. Ezen szakok esetében az állami visszavonulás nem munkaerőpiaci megfontolásokon alapult. A nyelvet is beszélő, szociális jellegű végzettséggel rendelkezőkre egyre nagyobb szükség lesz az elöregedő Európában, tehát ez akár jó megélhetést is nyújthat majd a végzetteknek tőlünk nyugatabbra. A teljes posztot az OktpolCafén olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
