"Hazai viszonylatban a költségtérítéses rendszerbe való eltolódás nem jelent mást, mint hogy a magasabb jövedelmű...
"Hazai viszonylatban a költségtérítéses rendszerbe való eltolódás nem jelent mást, mint hogy a magasabb jövedelmű szülők gyengébben teljesítő gyerekei nagyobb eséllyel juthatnak be az egyetemre – tisztelet a kivételeknek –, míg az alacsony jövedelmű családokból kikerülő tehetséges diákok, akik nem vállalják a diákhitelt, mert nem akarják az életüket több milliós adóssággal elkezdeni, egyszerűen kimaradnak a felsőoktatásból" - írja az Egyenlítő blog.
"Kivéve, ha a kormány által preferált szakokat választják, de senkit sem lehet rákényszeríteni, hogy általa nem kedvelt szakirányt válasszon. Vannak persze kalandorok is, akik kihasználva az alacsony ponthatárból adódó lehetőséget, bejutnak egy hazai viszonylatban jónak számító intézménybe, és vállalják a diákhitelt, annak ellenére, hogy nagy valószínűséggel – képességeik miatt – talán sosem teljesítik az egyetem által elvárt feltételeket" - a teljes posztot az Egyenlítő blogon olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
