A győri egyetemen nem csökkent az elsőévesek száma

Csaknem háromezer elsőéves kezdheti meg a tanulmányait ősszel a győri Széchenyi István Egyetemen, amelynek...

  • MTI

Csaknem háromezer elsőéves kezdheti meg a tanulmányait ősszel a győri Széchenyi István Egyetemen, amelynek alapképzéses nappali szakjaira az idén négy százalékkal, a műszaki területre 41 százalékkal több hallgatót vettek fel, mint tavaly.

A keresztféléves eljárásban februárban felvett 159 hallgató után most 2988 hallgatót vettek fel, közülük 2214-en nappali tagozatra. A Széchenyi István Egyetemet nem érintette az állami helyek számának csökkenése, a jogászképzésre támogatott hallgatót nem vehettek fel, s gazdasági képzésre is csak ötöt, de ezt ellensúlyozta a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma. 

A műszaki tudományi kar szakjaira most 1995 mérnök-, informatikus- és műszakipedagógus-jelölt került be; 1837 hallgatót támogatott tanulmányokra vettek fel. A gépészmérnöki szakon 300, a járműmérnökin 150, a mechatronikai mérnöki szakon 83 nappali tagozatos hallgató kezdheti meg tanulmányait. 

A győri közgazdasági képzésekre most 494 fiatal került be, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar alap- és osztatlan képzéseire - ahol csak költségtérítéses helyeket hirdettek - a jogász szakra felvettek döntő többsége eddig is költségtérítésesként tanult, s az intézmény szerint az elmúlt években kialakított jó piaci pozíciót bizonyítja a 151, már most fizető státusú  felvett hallgató. Közülük 80 a nappalis képzés hallgatója lesz. A nemzetközi igazgatási szakra 51 fiatal került be. A zeneművészeti képzés a 72 felvettel jelentősen bővült, az elsőévesek létszáma tavaly 59 volt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.