Sárga ég, vörösesbarna homok, egy robot és egy űrszonda – ez látszik 2021 egyik legfontosabb szelfijén, amelyet a kínai Csurong nevű marsjáró készített az Utopia Planitia nevű síkságról. A robot május közepén landolt a Marson, ám mielőtt elkezdte volna vizsgálni a bolygó talaját és légkörét, megörökítette a landolás helyszínét egy kis vezeték nélküli kamera segítségével.

Az elmúlt tíz év erről a műfajról szólt, 2013-ban például a szelfit választották az év szavának. Bár versenyben volt a „bitcoin” és a „twerk” is, az angol nyelv legnagyobb szótára, az Oxford English Dictionary készítői szerint leginkább ez a kifejezés jellemezte ezt az évet. És tényleg. 2013-ban sok tízmillió Instagram- és Facebook-felhasználó mellett szelfizett többek között Barack Obama akkori amerikai elnök, Ferenc pápa, Hillary Clinton, sőt 2013. szeptember 30-án Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka egy olyan szelfit töltött fel a Twitterre, amelyet űrséta közben készített (egyébként nem ez az egyetlen fotó, amely ismerős lehet az űrhajóstól, ugyanebben az évben Budapestet is lefotózta „felülről”, így üzent fia magyar feleségének).

Amikor túl nehéz a kamera

Az első szelfit egy Robert Cornelius nevű amerikai fényképész készítette 1839-ben (ha egészen pontosak akarunk lenni, az egy dagerrotípia volt), míg az első „tükörből fotózós” fotót állítólag Anasztázia nagyhercegnő, az utolsó orosz cár lánya készítette 1914-ben egyik barátjának. Az első olyan felvétel, amely a már-már klasszikusnak számító szelfipózban – fényképezőgép az előrenyújtott jobb kézben – készült, néhány évvel fiatalabb. 1920-ban öt New York-i fényképész próbált szelfizni, a kísérletről pedig werkfotó is született, ebből derült ki, hogy a kamera kifejezetten nehéz lehetett, ugyanis valójában ketten tartották.

Néhány évtizeddel később, a hetvenes években már nem szembesültek ilyen nehézséggel azok, akik magukat akarták lefotózni, akkoriban kezdtek elterjedni a polaroid fényképezőgépek, amelyek nemcsak gyorsak, de könnyűek is voltak, ezeket már egy kézzel is lehetett fogni. Persze tömegesen csak akkor jelentek meg a szelfik, amikor már mindenkinek ott volt a zsebében a fényképezőgép, egy apró telefonos kamera formájában. 2003-ban dobták piacra az első olyan telefont, amelyben már előlapi kamera is volt, 2015-ben pedig megjelentek az első szelfibotok.

A szelfik önmagukban persze mit sem érnének olyan felület nélkül, ahol mások is láthatják. A Facebookon naponta 350 millió fotót osztanak meg az emberek, ezek egy részét pedig önmagukról készítik, míg az Instagramon legalább 270 millió képet lehet találni a „selfie” hashtagre. A legtöbbször retweetelt kép rekordját egyébként Ellen Degeneres humorista szelfije döntötte meg, amelyet a 2014-es Oscar-átadáson készített.

Kétmillió ember osztotta meg, nem véletlenül: rajta volt többek között Julia Roberts, Brad Pitt, Meryl Streep és Jennifer Lawrence is, a Time magazin minden idők száz legnagyobb hatású fotója közé választotta. Bár Degeneres szelfijeként vált híressé, a felvételt valójában Bradley Cooper készítette, akinek – jegyezte meg utólag a humorista – „bárcsak hosszabb lenne a karja”.

De miért ennyire népszerű?

Pszichológusok évek óta kutatják, vajon miért kerül fel a közösségi oldalakra ennyire sok szelfi. Bár egy időben sokat lehetett olvasni arról, hogy a nárcisztikus személyiségű emberek számára a szelfi igazi kincs, hiszen posztolás előtt még némi utómunkát is lehet végezni a fotókon, hogy azon úgy nézzenek ki, ahogyan azt eltervezték, egy 2020-as felmérés szerint a két jelenség nem függ össze.

A szelfik készítése mögött persze így is a pszichológia bújik meg – a legtöbb kutató például az önarcképek dokumentarista jellegét emelte ki, azzal ugyanis, hogy egy munka/nyaralás/bulizás vagy éppen kutyasétáltatás közben készített fotót közzéteszünk valamelyik közösségi oldalon, egy részletet mutatunk önmagunkból. Vagy abból, akik szeretnénk lenni, akinek szeretnénk látni magunkat, gyakorlatilag saját élettörténetünket írjuk meg képekkel.

A barátokkal, munkatársakkal, családtagokkal együtt készített szelfik ugyanakkor a közösséghez tartozás érzését is erősítik, de kutatások arra is rámutattak, hogy a gyakran szelfizők a hangulatuk javítására, önbizalmuk erősítésére, figyelemfelhívásra is használják, és persze van némi kortárs nyomás is, mert „amiről nincs fotó, az nem történt meg”.

Bankfiók helyett szelfi

Hogy a szelfi nem feltétlenül öncélú műfaj, arra az elmúlt években több kampány is felhívta a figyelmet. Volt, hogy pont a „filternélküliséget” vagy a biztonságos vezetést népszerűsítették szelfikkel, de használták már környezetvédelmi kampányokban is. Persze nemcsak az ügyes marketingesek (szakmai oldalakon hemzsegnek a „hogyan tervezzünk hatékony szelfikampányt?” témájú cikkek) fantáziáját mozgatták meg ezek a fotók, pár éve a bankszektor is felismerte, mire lehetne használni ezeket a fotókat.

A kulcsszó a kicsit kacifántos banki fogalom, a „távoli ügyfél-azonosítás”, erre Magyarországon négy éve van lehetőség. A koronavírus-járvány és a „maradj otthon” időszakában nehezen lehetett ennél jobb megoldást találni a banki ügyek intézésére, ugyanis nem kell bemenni egy bankfiókba, ha valaki például áruhitelt igényelne vagy bankszámlát nyitna, helyette online tölti ki a különböző űrlapokat, majd videóchaten beszélhet egy banki ügyintézővel, aki felvételt készít a laptop/telefon kamerájához tartott igazolványokról és persze magáról az ügyfélről is, így indítva el az azonosítást. 2019 óta pedig akár az éjszaka közepén is lehet bankszámlát nyitni, nem kell alkalmazkodni a bankok nyitva tartásához sem.

A folyamat nem bonyolult: meg kell adni a személyes adatokat, kiválasztani a szolgáltatást, le kell fotózni az igazolványokat, majd egy fotó- vagy videószelfit készíteni. A beérkezett adatokat a bankok ellenőrzik, és ha mindent rendben találnak, el is indul a bankszámla megnyitása. A „szelfis bankszámlák” használatát azonban általában különböző limitekhez kötik addig, amíg a bank nem tudja „valós időben” azonosítani – vagyis el kell menni egy bankfiókba vagy videóchaten egy banki ügyintézővel beszélni. De már itthon is van olyan bank, ahol „teljes értékű” bankszámlát is lehet nyitni szelfivel, ehhez be kell fényképezni a dokumentumokat, készíteni egy videószelfit és beolvasni a személyi igazolvány NFC chipjén található adatokat a telefonnal – mindezt egy appon keresztül.