Felkerült a 20 000. kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárba

A gyűjtemények nyilvánosan elérhetők, regisztráció sem szükséges használatukhoz. A gyűjteményt felhasználhatjátok kutatáshoz, tanuláshoz, tájékozódáshoz vagy akár szórakozáshoz.

  • Eduline

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 1994-ben indult, fő célkitűzése, hogy összegyűjtse a magyar vagy magyar vonatkozású, digitális formában létrejött vagy digitalizált, tudományos, kulturális és oktatási tartalmú, könyvjellegű, nyilvánosan szolgáltatható dokumentumokat – olvasható a Librarius oldalán.  

A kezdeményezést 1999-ben fogadta be az Országos Széchényi Könyvtár, ahol egy külön osztály is létrejött a működtetésére. Az elektronikus könyvtárba azóta is folyamatosan érkeznek digitalizált könyvek határon túli könyvtárakból, civil szervezetektől és magánszemélyektől.

2020 tavaszán a járványügyi helyzet kapcsán Fűzfa Balázs – az országosan ismert szombathelyi professzor, neves irodalompedagógus – a MEK-en keresztül ajánlotta fel a nagyközönségnek 2008 és 2011 között megjelent, korszerű szemléletű gimnáziumi irodalomtankönyveit. Ezzel a „...Sem azé, aki fut…” : Ottlik Géza Iskola a határon című regénye a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében címet viselő monográfiája lett a 20 000. kötet a MEK adatbázisában. A kerek sorszámú MEK-dokumentum mellett 2020. április 27-én a fent említett tankönyvek, valamint a szerzőnek egy 2005-ben közreadott szociográfiakötete képezik a MEK napi gyarapodását.

A MEK könyvgyűjteménye az évek során kiegészült a digitális újságok gyűjteményével, az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívummal (EPA) is, amelyben múlt századi digitalizált újságok éppúgy megtalálhatók, mint a modern kulturális vagy szakirodalmi folyóiratok. Itt jelenleg 1175 periodikacímet találtok, 117 400 számot és közel 650 000 cikk teljes szövegét. A digitális képeknek pedig létrehozták a Digitális Képarchívumot, ahol festők, grafikusok képeit, valamint fotók és digitalizált kiadványok illusztrációit találhatjátok részletes adatokkal.

A teljes gyűjteményt itt tudjátok megnézni.

Lehetőleg online vegyék meg buszjegyeiket az érettségizők - kéri a Volánbusz

A kialakult járványhelyzetre tekintettel a Volánbusz kéri, hogy az érettségizők lehetőség szerint elektronikus úton vásárolják meg jegyüket, bérletüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.