A vizsgaidőszakra nem csak a szakirodalom és a kihagyott előadások jegyzeteinek begyűjtésével kell felkészülni, az agyat különböző vitaminokkal és ásványi anyagokkal is fel lehet pörgetni.
Az omega 3 zsírsavak − amelyek elsősorban a halfélékben találhatók meg, de a lenmag, a dió és az avokádó is tartalmaz ilyen anyagokat − például javítják a koncentrációs képességet és a memóriát, de megfelelő mennyiségű C-, az A- és az E-vitamin nélkül sem lehet hatékonyan tanulni a vizsgákra.
Éppen ezért a nyári vizsgaidőszakban érdemes minél több málnát, epret, áfonyát és szőlőt fogyasztani, a téli vizsgaidőszakban pedig citrusféléket és kivit. A B-vitamin és a folsav is fontos üzemanyag az agy számára.
Kevés egyetemista tudja, hogy ha nehezen megy a tanulás, ha úgy érzik, hogy a szokásosnál fáradékonyabbak, nehezebben tudnak koncentrálni, akár vashiány is állhat a háttérben − ha ez bebizonyosodik, érdemes elkezdeni a pótlást. Persze a 0-24 órás tanulás a szemet is megviseli, ezért nem szabad elfeledkezni az A-vitaminról (máj, hús, halak, tojássárgája), a béta-karotinról (sárgarépa, sütőtök, paradicsom, sárgabarack), a C-vitaminról (citrusok, káposzta, paprikafélék), az E-vitaminról (napraforgómag, mogyoró, búzacsíra), a szelénről és a cinkről sem.
A cikk a HVG Campus Plusz 2019 kiadványában jelent meg.
Az utolsó ZH-k és az első vizsgák időszakát élik az egyetemisták és a főiskolások, akikre másfél hónap magolás vár. Mutatunk pár trükköt, amellyel könnyebben átvészelhetitek a vizsgaidőszakot.
