A tanulás miatt jól jött a karantén a 2020-as érettségi szezon legidősebb vizsgázójának. Szegedi Dezső színművész úgy gondolja, ha felveszik az egyetemre, ha nem, mindenképpen nyer.
Ahogyan arról korábban írtunk, 2020 legidősebb érettségizője a 67 éves Szegedi Dezső lett, aki a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészeként társadalomismeretből vizsgázott emelt szinten. Most a hvg.hu-nak interjút adott a színművész.
Mint kiderült, a társadalomismeret nagyon érdekelte őt, de keveset tudott a témában. Ezért elkezdett belemélyedni, könyveket szerezni. Végül így jutott el a Miskolci Egyetemen egy kifejezetten érettségire felkészítő kurzusára is, ahol aztán be is ült az iskolapadba.
"Hallgattam ezeket a fantasztikus tudású embereket, akik ott előadtak, és arra gondoltam, hogy tényleg jelentkezem az egyetemre. Mi bajom lehet? Semmi. Ahhoz, hogy jelentkezhessek szociológia vagy kulturális antropológia szakra, emelt szintű érettségi vizsgával kell rendelkezni” – mesélte a színész, aki nagyon élvezte tehát az órákat, hozzá is tette, hogy "jegyzeteltem ezerrel, mint állat".
A cikkből kiderül, gyerekei, unokái persze nagyon izgultak a nagypapa vizsgája miatt, egyfolytában hívogatták telefonon. „Mondtam nekik, hogy megverni nem fognak, kizavarni nem fognak, nyugodjanak meg. Én a szendvicsemet, amit vittem, megeszem, az biztos” – emlékezett vissza a május 13-i vizsganapra Szegedi Dezső.
„Nekem ez az egész csak hobbi. Igaz, a hobbiját az ember nagyon komolyan tudja venni” - tette hozzá a színész, aki úgy gondolja, ha felveszik, ha nem, mindenképp nyer. Egy biztos, a karantén azért jól jött számára, mivel volt ideje társadalomismeretetet tanulni. Ehhez egészen más agy kell, mint a szövegtanuláshoz - mondta.
A teljes interjút a színművésszel itt olvashatjátok el.
Ugyanazon a héten szerzett érettségit és diplomát egy 15 éves amerikai diák
Tom Jordan, a 15 éves amerikai diák ugyanazon a héten végzett középiskolai tanulmányaival és szerzett főiskolai diplomát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
