20.000 fős közösség, több mint 100 vállalati partner, kampuszfejlesztés és 90% feletti elhelyezkedés közvetlenül a diploma után – ezek a BGE válaszai az egyetemválasztás kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre.
Bár sokan a szakok közti választáson gondolkodnak a legtöbbet, valójában az egyetemválasztás az első döntés a felsőoktatásba lépés előtt. Egyes tudományterületeken és intézményen belül ugyanis már könnyebb a váltás, ha pontosabban kialakul, hogy az adott tudományterület mely szakja passzol leginkább az érdeklődési területhez, későbbi karriercélokhoz. Az egyetem nevét, ahol diplomát szereztünk azonban életünk végéig visszük magunkkal, fontos szempont ezért, hogy megbízható intézményt válasszunk.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) közel 20.000 hallgatójával ma Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi egyeteme. A nagy múltú intézmény az elmúlt években a hazai felsőoktatási piac legnagyobb fejlődését tudhatja magáénak. 2025-ben korábbi eredményeire építve tudományegyetemi besorolást kapott, tudatos építkezés eredményeként új, szakterületi alapon világosan elválasztott kari struktúrát alakított ki, belekezdett új kampuszépítési projektjébe, és jelentős oktatásszervezési fejlesztéseket hajtott végre igazodva a hallgatói elvárásokhoz.
Négyszer annyian kezdenek idén
Az eredményeket a BGE jelentkezői száma már most igazolja: a 2025-ös felvételi eljárásban az országos átlag kétszeresével nőtt a BGE-re jelentkezők és 30%-kal az első helyen jelentkezők száma. A friss, keresztféléves felvételi adatok alapján pedig mesterszakon is kiemelkedő az érdeklődés növekedése: az intézmény idén 9 mesterszakon indít keresztféléves képzést, ahol a megnövekedett jelentkezőszám után idén februárban négyszer annyian kezdik meg majd a tanulmányaikat, mint egy évvel korábban.
A világra reagáló rendszer
A felsőoktatás szerepe átalakulóban van. Ma már nem az egyetemek a tudás kizárólagos birtokosai, viszont ők képesek azt rendszerezni, mérni, hitelesíteni és fejleszteni. A BGE ezt felismerve erősítette meg az oktatásminőség-fejlesztést, alakított ki kiszámítható, egységes elvárásokat és számonkérési rendszert.
Ennek része a digitális oktatási infrastruktúra fejlesztése is: egyre több tanterem alkalmas korszerű, visszanézhető oktatási anyagok készítésére, amelyek nemcsak a hallgatók tanulását segítik, hanem az oktatás minőségének folyamatos javítását is. Tudjuk, hogy a nyelvtudás ma már elengedhetetlen, a tanulást viszont nehéz beilleszteni a napokba. Ezért a BGE-n bárki ingyen felvehet szaktárgyakat angol nyelven is – két legyet ütve egy csapásra. Az oktatásszervezési fejlesztések célja, hogy az órarendek és tantárgyi struktúrák a hallgatók életéhez igazodjanak. A meghatározott napokra rendezett oktatás, a félévenként két intenzív hét összesen több tucat gyakorlatias, vállalati partnerek és külföldi oktatók által tartott kurzussal mind hozzájárul, hogy az egyetem tervezhető, és az élet többi részével összeegyeztethető legyen. Ez különösen fontos egy olyan intézményben, ahol sok hallgató már tanulás mellett dolgozik, vagy tudatosan készül a munkaerőpiacra.
Karrierben mérhető érték
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint a BGE-n végzettek több mint 90%-a rövid időn belül elhelyezkedik, köszönhetően a munkaerőpiacon ismert és elismert diplomának. Ez nagyban köszönhető az Egyetem kiterjedt vállalati partnerségi hálózatának. Az elv egyszerű: az a cég stratégiai partner, amely a hallgatóknak is az.
A BGE-s hallgatók már a képzés során is kapcsolatba kerülnek a céges világgal: mentorprogramok, intenzív vállalati kurzusok, állásbörzék segítik őket abban, hogy valós tapasztalatot és kapcsolatokat szerezzenek a munkaerőpiac szereplőivel már a diploma előtt. Emellett a BGE saját fejlesztésű állásközvetítő oldala, a BGE Job&Future is valódi segítséget nyújt a hallgatóknak a munka világába vezető úton.
Ismerd meg a BGE szakjait, sport- és nemzetközi lehetőségeit, hallgatói életét, találj választ a számodra fontos kérdésekre itt!
Ezt a cikket nem az eduline.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
