A Nationalism Studies Program-ban a legtöbb diáktársam kelet-közép európai országokból jött, az enyémhez hasonló, jóindulattal is vegyesnek nevezhető oktatási élményekkel. Azt a típusú egyetemi struktúrát amiből érkeztünk, Magyarországon „hagyományos porosz típusú magyar oktatásnak” szokták nevezni. A CEU-s diáktársakkal való beszélgetésekből azonban kiderült, hogy a tananyagnak az előadásokon való lediktálása majd vizsgákon való precíz visszakérdezése tulajdonképpen az egész poszt-kommunista régió oktatási rendszerére jellemző volt. Ehhez képest a CEU-n használt angolszász szisztéma, amely a tanulás felelősségét megosztja az oktató és a hallgató között, felszabadítóan hatott mindannyiunkra. Ez a szókratikusnak nevezett oktatási módszertan szakít ugyanis az egyirányú ismeretátadás technikájával. A rendszer sarokkövét jelentő interaktivitás segítségével a hallgatók egymástól is tanulva, pergő, szikrázó viták során értik meg és értelmezik olvasmányaikat. Ebben a modellben a professzorok feladata nem az olvasmányok részletes ismertetése, hanem a már olvasott és átgondolt szövegekről folyó vita moderálása. Itt a hallgató órán is dolgozik. Kíváncsiak a véleményére és nem úszhatja meg néhány frázissal, valóban felkészültnek és tájékozottnak kell lennie.
Egy másik, az újdonság erejével ható felismerés az egy éves mesteri képzés alatt az volt mindannyiunk számára, hogy az interdiszciplinaritásnak valós értelme és haszna is lehet. Előző tanulmányaink során azt a benyomást kaptuk, hogy ez afféle „úri huncutság”, aminek emlegetése csak a különböző nemzetközi pályázatok elnyeréséhez biztosít több esélyt. A Nacionalizmus tanulmányok tanszéken kiderült, hogy a különböző problémák témaközpontú és nem csak tudományág szerinti megközelítése számos esetben jogos és előnyös. Véleményem szerint a Nationalism Studies Program emiatt is egyedülálló. Több tudományterület – a történelem, szociológia, antropológia, jog, filozófia, politológia, közgazdaságtan – megközelítési módszerét alkalmazza egyidejűleg, a téma világhírű kutatóinak bevonásával. A közös kapcsolódási pont összefoglalóan a „nacionalizmus” tárgyszavával megjelenített, a nemzetállam, a nemzet, a nemzetépítés, az állampolgárság és még számos kérdést magába foglaló kérdéskör vizsgálata. Ennek során egy jól átgondolt elméleti bevezetést követően a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a különböző szakterületek és azok oktatói közül. Mégpedig nem is akárhonnan: kevés olyan program létezik a világon, ahol egy diszciplína ennyi élő klasszikusa megfordulna: Will Kymlickától kezdve Rogers Brubakeren át Michael Stewartig, vagy Donald Horowitzig. Könyveik a Harvardtól a heidelbergi egyetemig alapolvasmányok. Körülöttük, mellettük szellemi műhelyek alakultak és alakulnak, és a programban tanulók magától értetődően kapcsolódhatnak be ezekbe a folyamatokba.
A szakmai-szellemi előnyökön kívül azonban számos más érv is a Nationalism Studies Program mellett szól: a CEU magyar és amerikai akkreditációjú diplomája olyan ritka munkaerő-piaci érték, amelyet nem is szükséges fejtegetni. Azt viszont igen, hogy ez az interdiszciplináris program olyan elméleti képzést nyújt, amely egyesít több társadalomtudományi, nemzetközi kapcsolatok és politikatudományi MA programot. Így amellett, hogy lehetőséget teremt e tudományterületek posztgraduális szintű megismerésére olyan diákok számára is, akik más alapképzésből érkeznek, a legtöbb ilyen irányú képesítési követelményt megfogalmazó munkáltatót is kielégíti. A hétköznapi érvek sorában kell megemlíteni azt a tényt is, hogy a programba felvételt nyert hallgatók a régióbeli pályakezdő fizetésekkel versenyképes ösztöndíjban részesülnek.
Végezetül a Nationalism Studies Program választását megalapozhatja az a tény is, ha megnézzük a programban végzett diáktársaim további karrierjét. Egy részük az akadémiai pályán ért el sikereket: sokan közülük a kelet-közép és nyugat-európai egyetemeken tanulnak vagy tanítanak, míg másokat neves észak-amerikai egyetemek PhD-programjaiba vettek fel. Akik pedig nem akadémiai karriert szerettek volna, nemzetközi civil szervezeteknél valamint európai és amerikai kormányzati szerveknél folytatták pályájukat.
Horváth AnikóMA CEU Nationalism Studies Program (jelenleg doktorandusz a CEU Szociológia és Szociális Antropológia tanszékén)
