Miért a CEU és miért a Nacionalizmus tanulmányok tanszék? (x)

Soha nem volt olyan jó egyetemistának lenni – nekem semmiképpen – mint a CEU Nacionalizmus tanulmányok tanszékén (Nationalism Studies Program). Persze, jó volt diáknak lenni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is, most is izgalmas doktorandusznak lenni a CEU Szociológia és Szociális Antropológia tanszékén (Department of Sociology and Social Anthropology), de az a szellemi műhely és szakmai közösség, amibe a Nacionalizmus tanulmányok tanszéken kerültem egyetlen más képzésemnek sem volt „hozadéka”.

  • Eduline

A Nationalism Studies Program-ban a legtöbb diáktársam kelet-közép európai országokból jött, az enyémhez hasonló, jóindulattal is vegyesnek nevezhető oktatási élményekkel. Azt a típusú egyetemi struktúrát amiből érkeztünk, Magyarországon „hagyományos porosz típusú magyar oktatásnak” szokták nevezni. A CEU-s diáktársakkal való beszélgetésekből azonban kiderült, hogy a tananyagnak az előadásokon való lediktálása majd vizsgákon való precíz visszakérdezése tulajdonképpen az egész poszt-kommunista régió oktatási rendszerére jellemző volt. Ehhez képest a CEU-n használt angolszász szisztéma, amely a tanulás felelősségét megosztja az oktató és a hallgató között, felszabadítóan hatott mindannyiunkra. Ez a szókratikusnak nevezett oktatási módszertan szakít ugyanis az egyirányú ismeretátadás technikájával. A rendszer sarokkövét jelentő interaktivitás segítségével a hallgatók egymástól is tanulva, pergő, szikrázó viták során értik meg és értelmezik olvasmányaikat. Ebben a modellben a professzorok feladata nem az olvasmányok részletes ismertetése, hanem a már olvasott és átgondolt szövegekről folyó vita moderálása. Itt a hallgató órán is dolgozik. Kíváncsiak a véleményére és nem úszhatja meg néhány frázissal, valóban felkészültnek és tájékozottnak kell lennie.

Egy másik, az újdonság erejével ható felismerés az egy éves mesteri képzés alatt az volt mindannyiunk számára, hogy az interdiszciplinaritásnak valós értelme és haszna is lehet. Előző tanulmányaink során azt a benyomást kaptuk, hogy ez afféle „úri huncutság”, aminek emlegetése csak a különböző nemzetközi pályázatok elnyeréséhez biztosít több esélyt. A Nacionalizmus tanulmányok tanszéken kiderült, hogy a különböző problémák témaközpontú és nem csak tudományág szerinti megközelítése számos esetben jogos és előnyös. Véleményem szerint a Nationalism Studies Program emiatt is egyedülálló. Több tudományterület – a történelem, szociológia, antropológia, jog, filozófia, politológia, közgazdaságtan – megközelítési módszerét alkalmazza egyidejűleg, a téma világhírű kutatóinak bevonásával. A közös kapcsolódási pont összefoglalóan a „nacionalizmus” tárgyszavával megjelenített, a nemzetállam, a nemzet, a nemzetépítés, az állampolgárság és még számos kérdést magába foglaló kérdéskör vizsgálata. Ennek során egy jól átgondolt elméleti bevezetést követően a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a különböző szakterületek és azok oktatói közül. Mégpedig nem is akárhonnan: kevés olyan program létezik a világon, ahol egy diszciplína ennyi élő klasszikusa megfordulna: Will Kymlickától kezdve Rogers Brubakeren át Michael Stewartig, vagy Donald Horowitzig. Könyveik a Harvardtól a heidelbergi egyetemig alapolvasmányok. Körülöttük, mellettük szellemi műhelyek alakultak és alakulnak, és a programban tanulók magától értetődően kapcsolódhatnak be ezekbe a folyamatokba.

A szakmai-szellemi előnyökön kívül azonban számos más érv is a Nationalism Studies Program mellett szól: a CEU magyar és amerikai akkreditációjú diplomája olyan ritka munkaerő-piaci érték, amelyet nem is szükséges fejtegetni. Azt viszont igen, hogy ez az interdiszciplináris program olyan elméleti képzést nyújt, amely egyesít több társadalomtudományi, nemzetközi kapcsolatok és politikatudományi MA programot. Így amellett, hogy lehetőséget teremt e tudományterületek posztgraduális szintű megismerésére olyan diákok számára is, akik más alapképzésből érkeznek, a legtöbb ilyen irányú képesítési követelményt megfogalmazó munkáltatót is kielégíti. A hétköznapi érvek sorában kell megemlíteni azt a tényt is, hogy a programba felvételt nyert hallgatók a régióbeli pályakezdő fizetésekkel versenyképes ösztöndíjban részesülnek.

Végezetül a Nationalism Studies Program választását megalapozhatja az a tény is, ha megnézzük a programban végzett diáktársaim további karrierjét. Egy részük az akadémiai pályán ért el sikereket: sokan közülük a kelet-közép és nyugat-európai egyetemeken tanulnak vagy tanítanak, míg másokat neves észak-amerikai egyetemek PhD-programjaiba vettek fel. Akik pedig nem akadémiai karriert szerettek volna, nemzetközi civil szervezeteknél valamint európai és amerikai kormányzati szerveknél folytatták pályájukat.

Horváth AnikóMA CEU Nationalism Studies Program (jelenleg doktorandusz a CEU Szociológia és Szociális Antropológia tanszékén)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.