Csak minden negyedik-ötödik fiatal diplomás hat magyar régióban. Egyedül Budapest és Pest megye lóg ki a sorból.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unió fiatal felnőttjeinek 44,2%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2024-ben, alig maradva el a 2030-ra kitűzött 45%-os céltól. A 242 vizsgált NUTS 2 régió közül 84 már elérte vagy meghaladta a célt – főként a nagyvárosi, innovációs központokban.
Magyarországon azonban hat régió továbbra is messze elmarad ettől az értéktől: egyedül Budapesten (62 százalék) és Pest megyében (31,7 százalék) magasabb a diplomások aránya.
A többi hat magyar régió az EU sereghajtói között szerepel, 26,5% alatti diplomás aránnyal.
Ezzel párhuzamosan azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint idei egyetemi felvételi eljárásban mintegy 96 ezer diákot vettek fel egyetemre. Alapképzésre a jelentkezők 71%-a került be, a vidéki felsőoktatási intézményekben a bejutási arány ennél alacsonyabb, átlagosan 50 százalékos volt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
