Diplomás fiatalok aránya: sereghajtó a magyar vidék az EU-ban

Csak minden negyedik-ötödik fiatal diplomás hat magyar régióban. Egyedül Budapest és Pest megye lóg ki a sorból.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unió fiatal felnőttjeinek 44,2%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2024-ben, alig maradva el a 2030-ra kitűzött 45%-os céltól. A 242 vizsgált NUTS 2 régió közül 84 már elérte vagy meghaladta a célt – főként a nagyvárosi, innovációs központokban.

Magyarországon azonban hat régió továbbra is messze elmarad ettől az értéktől: egyedül Budapesten (62 százalék) és Pest megyében (31,7 százalék) magasabb a diplomások aránya.

A többi hat magyar régió az EU sereghajtói között szerepel, 26,5% alatti diplomás aránnyal.

  • Nyugat-Dunántúl: 24,3 százalék
  • Közép-Dunántúl: 25,3 százalék
  • Dél-Dunántúl: 22,4 százalék
  • Észak-Alföld: 22,2 százalék
  • Észak-Magyarország: 20,7 százalék
  • Dél-Alföld: 22,5 százalék

Ezzel párhuzamosan azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint idei egyetemi felvételi eljárásban mintegy 96 ezer diákot vettek fel egyetemre. Alapképzésre a jelentkezők 71%-a került be, a vidéki felsőoktatási intézményekben a bejutási arány ennél alacsonyabb, átlagosan 50 százalékos volt.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter