Csak minden negyedik-ötödik fiatal diplomás hat magyar régióban. Egyedül Budapest és Pest megye lóg ki a sorból.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unió fiatal felnőttjeinek 44,2%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2024-ben, alig maradva el a 2030-ra kitűzött 45%-os céltól. A 242 vizsgált NUTS 2 régió közül 84 már elérte vagy meghaladta a célt – főként a nagyvárosi, innovációs központokban.
Magyarországon azonban hat régió továbbra is messze elmarad ettől az értéktől: egyedül Budapesten (62 százalék) és Pest megyében (31,7 százalék) magasabb a diplomások aránya.
A többi hat magyar régió az EU sereghajtói között szerepel, 26,5% alatti diplomás aránnyal.
Ezzel párhuzamosan azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint idei egyetemi felvételi eljárásban mintegy 96 ezer diákot vettek fel egyetemre. Alapképzésre a jelentkezők 71%-a került be, a vidéki felsőoktatási intézményekben a bejutási arány ennél alacsonyabb, átlagosan 50 százalékos volt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
