Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Csak minden negyedik-ötödik fiatal diplomás hat magyar régióban. Egyedül Budapest és Pest megye lóg ki a sorból.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unió fiatal felnőttjeinek 44,2%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2024-ben, alig maradva el a 2030-ra kitűzött 45%-os céltól. A 242 vizsgált NUTS 2 régió közül 84 már elérte vagy meghaladta a célt – főként a nagyvárosi, innovációs központokban.
Magyarországon azonban hat régió továbbra is messze elmarad ettől az értéktől: egyedül Budapesten (62 százalék) és Pest megyében (31,7 százalék) magasabb a diplomások aránya.
A többi hat magyar régió az EU sereghajtói között szerepel, 26,5% alatti diplomás aránnyal.
Ezzel párhuzamosan azt is érdemes megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint idei egyetemi felvételi eljárásban mintegy 96 ezer diákot vettek fel egyetemre. Alapképzésre a jelentkezők 71%-a került be, a vidéki felsőoktatási intézményekben a bejutási arány ennél alacsonyabb, átlagosan 50 százalékos volt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.