A legmagasabb igénye a műszaki területeken végzetteknek, míg a legalacsonyabb a bölcsészeknek és a jogászoknak van.
435 952 forint a pályakezdők nettó bérigénye - derül ki a Zyntern állásportál 2025-ös Nagy Pályakezdő Kutatásából, amit több mint kétezer, jellemzően 20-23 éves kitöltő válaszaiból állítottak össze.
A kutatás során kitértek arra, hogy mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, mely cégek a legvonzóbbak számukra, továbbá, hogy mennyit szeretnének keresni.
A legmagasabb bérigénye a kutatás szerint azoknak a pályakezdőknek van, akik valamilyen műszaki képzésen szereztek diplomát. Nekik a nettó bérigényük 503 ezer forint.
A legalacsonyabb fizetési igényük a bölcsészettudományokon és a jogi képzéseken végzetteknek van. A bölcsészek nettó bérigénye mindössze 378 989 forint, a jogászoké pedig még ennél is alacsonyabb; 374 091 forint.
"A frissdiplomások által elvárt nettó fizetés évről évre emelkedik és ez idén sincs másként. A havi jövedelemigény 2023-as és 2024-es különbsége bár nagyobb volt, mint az idei évre beérkezett válaszok alapján, mégis 418 421 Ft-ról 435 952-re nőtt. Jelenleg a műszaki és a természettudományi területen tanulók rendelkeznek az átlagnál nagyobb fizetési igénnyel, de az is látható, hogy a gazdaságtudományi szakokat végzők idén az IT pályakezdő szakértőit is megelőzték fizetési igényt tekintve" - írják a sajtóközleményben.
Hozzáteszik, hogy a férfiak és nők közötti szakadék 2025-ben az előző évi 10%-ról 13%-ra nőtt.
A férfi válaszadók átlagosan 481 958 forintot szeretnének keresni, a női válaszadók viszont csak 419 168 forintot.
A fizetési elvárásokat leginkább a végzettség, korábbi munkatapasztalat és meglévő kompetenciák határozzák meg, de nagy hatással van rá a gazdasági helyzet, az önálló életvitelre való törekvés és az adott település megélhetési költségei is - magyarázzák.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
