Bár a trendek mást mutatnak, egyes területeken még mindig nagyon fontos a felsőfokú végzettség megléte.
"Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően, a meglévő papírokról sok esetben átkerül a fókusz a jelöltek készségeire, attitűdjére, azonban vannak olyan szakterületek, amelyekre jellemzően kizárólag diplomások önéletrajzait várják" - írja az Eduline-nak küldött elemzésében a Profession.hu.
Az állásportál az egyetemi végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségeit vizsgálta friss elemzésében, amely alapján azt írják; bizonyos területeken csak diplomások jelentkezésék várják a munkáltatók.
"2024 során a pénzügyi és gazdasági igazgatókat kereső hirdetések között szerepelt a legmagasabb arányban az elvárások között a felsőfokú végzettség. Ezt követték a közgazdászokat és a jogi szakembereket kereső munkalehetősége" - írják.
Hozzáteszik, hogy összdarabszámot tekintve a legtöbb olyan hirdetés, amelynél megjelölték a jelentkezők felé támasztott elvárások között a diploma meglétét a mérnöki, a pénzügy és könyvelés, valamint a gyártás, termelés szektorban meghirdetett állásra vonatkozott.
Ezeken belül az alábbi szakmáknál volt a legtöbb, kifejezetten diplomásoknak szóló lehetőség 2024-ben:
Az álláskeresők körében a legnépszerűbb, diplomát igénylő szakterületek a marketing, média és PR, a cégvezetés, menedzsment, a HR és munkaügy, valamint a jog számítottak tavaly.
"Ezek azok a felsőfokú végzettséget igénylő hivatások, amelyekre kimagaslóan sok munkavállalói jelentkezés érkezett" - jegyzik meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
