Ha állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok az egyetemen, akkor a diplomaszerzést követően teljesítenetek kell az ezzel járó kötelezettségeket. Mutatjuk, milyen hazai munkaviszony fenntartását fogadják el ilyen esetben.
Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel keresett meg minket, amelyben azt szerette volna megtudni, hogy „a részmunkaidős pozíció beleszámít a hallgatói szerződés "törlesztéséhez"?”
Ennek kapcsán utánajártunk az erre vonatkozó szabályozásnak. Az Oktatási Hivatal magyar állami ösztöndíjról szóló tájékoztatója részletesen foglalkozik a támogatott képzés feltételeivel.
A munkavállalási szakasz kötelezettségei
Ahogyan azt a legtöbben tudják, a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles az oklevél megszerzését követően húsz éven belül az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani.
A leírás szerint az Oktatási Hivatal a hazai munkaviszony alatt a társadalombiztosítási jogviszonyban eltöltött napok számát veszi figyelembe, ezért a hazai munkaviszony teljes- és részmunkaidőben is egyformán teljesíthető.
Tehát a kérdésre válaszolva: igen, a részmunkaidős pozíció is beleszámít a „ledolgozásba”.
Továbbá azt is érdemes tudni, hogy a biztosított státuszból fakadóan nemcsak a munkanapok számítanak, hanem a teljes biztosítotti időszak (tehát hétvégék, ünnepnapok is). A hazai munkaviszonnyal való teljesítés esetén a munkavégzésnek nem kell a képzési szakterülethez igazodnia, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
Mi számít és mi nem számít bele a hazai munkaviszonyba?
A magyar állami ösztöndíj szempontjából hazai munkaviszonynak a biztosítási jogviszony számít, amelyet a Tbj. törvény 6. §-a szabályoz. Ide tartozik például:
Azonban a hazai munkaviszony időtartamába nem számít bele például:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
