Állami ösztöndíj: a részmunkaidős állás is beleszámít a kötelező munkaviszony-fenntartásába a diplomaszerzés után?

Ha állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok az egyetemen, akkor a diplomaszerzést követően teljesítenetek kell az ezzel járó kötelezettségeket. Mutatjuk, milyen hazai munkaviszony fenntartását fogadják el ilyen esetben.

Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel keresett meg minket, amelyben azt szerette volna megtudni, hogy „a részmunkaidős pozíció beleszámít a hallgatói szerződés "törlesztéséhez"?”

Ennek kapcsán utánajártunk az erre vonatkozó szabályozásnak. Az Oktatási Hivatal magyar állami ösztöndíjról szóló tájékoztatója részletesen foglalkozik a támogatott képzés feltételeivel.

A munkavállalási szakasz kötelezettségei

Ahogyan azt a legtöbben tudják, a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles az oklevél megszerzését követően húsz éven belül az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani.

A leírás szerint az Oktatási Hivatal a hazai munkaviszony alatt a társadalombiztosítási jogviszonyban eltöltött napok számát veszi figyelembe, ezért a hazai munkaviszony teljes- és részmunkaidőben is egyformán teljesíthető.

Tehát a kérdésre válaszolva: igen, a részmunkaidős pozíció is beleszámít a „ledolgozásba”.

Továbbá azt is érdemes tudni, hogy a biztosított státuszból fakadóan nemcsak a munkanapok számítanak, hanem a teljes biztosítotti időszak (tehát hétvégék, ünnepnapok is). A hazai munkaviszonnyal való teljesítés esetén a munkavégzésnek nem kell a képzési szakterülethez igazodnia, és több munkaviszonyból is összetevődhet.

Mi számít és mi nem számít bele a hazai munkaviszonyba?

A magyar állami ösztöndíj szempontjából hazai munkaviszonynak a biztosítási jogviszony számít, amelyet a Tbj. törvény 6. §-a szabályoz. Ide tartozik például:

  • Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony,
  • az egyéni vállalkozó, főállású kisadózó,
  • mezőgazdasági őstermelő,
  • közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
  • közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állószemély,
  • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott,
  • az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy.

Azonban a hazai munkaviszony időtartamába nem számít bele például:

  • a diákmunka,
  • a hallgatói jogviszony megszűnése előtt fenntartott munkaviszony,
  • a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség felfüggesztése esetén a felfüggesztett időszak alatt végzett munka,
  • az az időszak, mely alatt a volt magyar állami ösztöndíjas hallgató fizeti a társadalombiztosítását,
  • egyszerűsített foglalkoztatás.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.