Friss adatok: mutatjuk, hol és milyen területen kerestek tavaly a legkevesebbet a magyarok

A KSH friss adataiból kiderült, hogy tavaly két megyében is a legrosszabbul fizető ágazat az oktatás volt.

A KSH legújabb kiadványa többek között azt vizsgálta, hogyan alakultak az átlagkeresetek 2024 első három negyedévében, és melyik ágazatban lehetett a legtöbbet, illetve legkevesebbet keresni - írja a Pénzcentrum.

Az adatokból kiderült, hogy a legtöbbet nettóban Budapesten lehetett kereseni, átlagban mintegy nettó 509 ezer forintot. A képzeletbeli dobogó második fokára Győr-Moson-Sopron vármegye (nettó 446520 forint) állhatott fel, míg a harmadik legjobban fizető megye Komárom-Esztergom lett nettó 418978 forinttal. Érdekes, hogy még a harmadik helyezett megye sem érte el az országos átlagot (421275 forint) nettóban.

Ehhez képest átlagosan a legkevesebb fizetésre nettóban Szabolcsban (309515 forint), Békésben (317933 forint) és Nógrádban (329362 forint) számíthattak tavaly a magyarok.

Az ágazatok közül 15 megyében a legrosszabb fizetést a humánegészségügy-szociális ellátásban kapták magyarok. Ezen a területen Szabolcsban és Borsodban nettóban 117 ezer forint volt az átlagfizetés, de Vasban is csak nettó 239 753 forintos átlagbért vihettek haza.

Két megyében, Győrben (nettó 235978 forint) és Fejérben (nettó 226373 forint) pedig az oktatásban dolgozók keresték a legkevesebbet.

A legrosszabbul fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.