A KSH friss adataiból kiderült, hogy tavaly két megyében is a legrosszabbul fizető ágazat az oktatás volt.
A KSH legújabb kiadványa többek között azt vizsgálta, hogyan alakultak az átlagkeresetek 2024 első három negyedévében, és melyik ágazatban lehetett a legtöbbet, illetve legkevesebbet keresni - írja a Pénzcentrum.
Az adatokból kiderült, hogy a legtöbbet nettóban Budapesten lehetett kereseni, átlagban mintegy nettó 509 ezer forintot. A képzeletbeli dobogó második fokára Győr-Moson-Sopron vármegye (nettó 446520 forint) állhatott fel, míg a harmadik legjobban fizető megye Komárom-Esztergom lett nettó 418978 forinttal. Érdekes, hogy még a harmadik helyezett megye sem érte el az országos átlagot (421275 forint) nettóban.
Ehhez képest átlagosan a legkevesebb fizetésre nettóban Szabolcsban (309515 forint), Békésben (317933 forint) és Nógrádban (329362 forint) számíthattak tavaly a magyarok.
Az ágazatok közül 15 megyében a legrosszabb fizetést a humánegészségügy-szociális ellátásban kapták magyarok. Ezen a területen Szabolcsban és Borsodban nettóban 117 ezer forint volt az átlagfizetés, de Vasban is csak nettó 239 753 forintos átlagbért vihettek haza.
Két megyében, Győrben (nettó 235978 forint) és Fejérben (nettó 226373 forint) pedig az oktatásban dolgozók keresték a legkevesebbet.
A legrosszabbul fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
