A KSH friss adataiból kiderült, hogy tavaly két megyében is a legrosszabbul fizető ágazat az oktatás volt.
A KSH legújabb kiadványa többek között azt vizsgálta, hogyan alakultak az átlagkeresetek 2024 első három negyedévében, és melyik ágazatban lehetett a legtöbbet, illetve legkevesebbet keresni - írja a Pénzcentrum.
Az adatokból kiderült, hogy a legtöbbet nettóban Budapesten lehetett kereseni, átlagban mintegy nettó 509 ezer forintot. A képzeletbeli dobogó második fokára Győr-Moson-Sopron vármegye (nettó 446520 forint) állhatott fel, míg a harmadik legjobban fizető megye Komárom-Esztergom lett nettó 418978 forinttal. Érdekes, hogy még a harmadik helyezett megye sem érte el az országos átlagot (421275 forint) nettóban.
Ehhez képest átlagosan a legkevesebb fizetésre nettóban Szabolcsban (309515 forint), Békésben (317933 forint) és Nógrádban (329362 forint) számíthattak tavaly a magyarok.
Az ágazatok közül 15 megyében a legrosszabb fizetést a humánegészségügy-szociális ellátásban kapták magyarok. Ezen a területen Szabolcsban és Borsodban nettóban 117 ezer forint volt az átlagfizetés, de Vasban is csak nettó 239 753 forintos átlagbért vihettek haza.
Két megyében, Győrben (nettó 235978 forint) és Fejérben (nettó 226373 forint) pedig az oktatásban dolgozók keresték a legkevesebbet.
A legrosszabbul fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
