Friss adatok: mutatjuk, hol és milyen területen kerestek tavaly a legkevesebbet a magyarok

A KSH friss adataiból kiderült, hogy tavaly két megyében is a legrosszabbul fizető ágazat az oktatás volt.

Kurucz-Gáspár Tünde

A KSH legújabb kiadványa többek között azt vizsgálta, hogyan alakultak az átlagkeresetek 2024 első három negyedévében, és melyik ágazatban lehetett a legtöbbet, illetve legkevesebbet keresni - írja a Pénzcentrum.

Az adatokból kiderült, hogy a legtöbbet nettóban Budapesten lehetett kereseni, átlagban mintegy nettó 509 ezer forintot. A képzeletbeli dobogó második fokára Győr-Moson-Sopron vármegye (nettó 446520 forint) állhatott fel, míg a harmadik legjobban fizető megye Komárom-Esztergom lett nettó 418978 forinttal. Érdekes, hogy még a harmadik helyezett megye sem érte el az országos átlagot (421275 forint) nettóban.

Ehhez képest átlagosan a legkevesebb fizetésre nettóban Szabolcsban (309515 forint), Békésben (317933 forint) és Nógrádban (329362 forint) számíthattak tavaly a magyarok.

Az ágazatok közül 15 megyében a legrosszabb fizetést a humánegészségügy-szociális ellátásban kapták magyarok. Ezen a területen Szabolcsban és Borsodban nettóban 117 ezer forint volt az átlagfizetés, de Vasban is csak nettó 239 753 forintos átlagbért vihettek haza.

Két megyében, Győrben (nettó 235978 forint) és Fejérben (nettó 226373 forint) pedig az oktatásban dolgozók keresték a legkevesebbet.

A legrosszabbul fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.