Idén a szakszervezetek szerint 5-7 százalékos béremelés lehet a reális.
A tavalyi nagy béremelési hullám után, idén jóval kisebb fizetésemelésre számíthatnak a munkavállallók - írja a Portfolió.
2024-ben a fizetések átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt. Ehhez képest 2025-ben a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 10 helyett csak 7 százalékkal emelkedik. Emiatt a versenyszférában is óvatosabbak a munkáltatók.
„Több munkáltató induló béremelési ajánlata 3-4 százalék között mozog” – nyilatkozta a portálnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy ehhez képest a munkavállalók igényei jóval magasabbak, hiszen az alapvertő élelmiszerek egyre drágábbak, így a megélhetési költségek is egyre magasabbak.
Jogos a dolgozóknak az az érzete, hogy szeretnék a béreiket ehhez igazítani
– tette hozzá Mészáros.
A szakszervezetek szerint komolyabb konfrontáció nélkül 5-7 százalékos béremelés lehet a reális, az exportra (is) termelő vállalatoknál dolgoznak, akár 9-10 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a gyenge forint miatt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
