Idén a szakszervezetek szerint 5-7 százalékos béremelés lehet a reális.
A tavalyi nagy béremelési hullám után, idén jóval kisebb fizetésemelésre számíthatnak a munkavállallók - írja a Portfolió.
2024-ben a fizetések átlagosan 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt. Ehhez képest 2025-ben a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 10 helyett csak 7 százalékkal emelkedik. Emiatt a versenyszférában is óvatosabbak a munkáltatók.
„Több munkáltató induló béremelési ajánlata 3-4 százalék között mozog” – nyilatkozta a portálnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy ehhez képest a munkavállalók igényei jóval magasabbak, hiszen az alapvertő élelmiszerek egyre drágábbak, így a megélhetési költségek is egyre magasabbak.
Jogos a dolgozóknak az az érzete, hogy szeretnék a béreiket ehhez igazítani
– tette hozzá Mészáros.
A szakszervezetek szerint komolyabb konfrontáció nélkül 5-7 százalékos béremelés lehet a reális, az exportra (is) termelő vállalatoknál dolgoznak, akár 9-10 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a gyenge forint miatt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
