Bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
Nagy meglepetés, hogy a legrosszabbul fizető alapszakos diploma a régészet lett úgy, hogy tavaly nem szerepelt a tízes listában. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a DPR statisztikái szerint az alapszakos régészek mintegy 82 százaléka továbbtanul, feltehetően mesterképzésen. A mesterdiplomás régészek fizetése pedig mintegy kétszerannyi az alapszakosokéhoz képest, hiszen bruttó 511 856 forintos kezdőfizetésre számíthatnak.
A régész alapszakot leszámítva csak művészeti vagy művészetközvetítési képzések kerültek be a legrosszabbul fizető alapszakos diplomák közé. Művészetközvetítési területen a legalacsonyabb kezdőfizetést a környezetkultúra alapszakosok, míg a művészetiek közül az animáció BA-n végzettek vihettek haza. Egyik esetben sem érte el a pályakezdők átlagbére a 300 ezer forintot.
Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy az animáció alapszakon diplomázóknak csak mintegy harmada folytatja a tanulmányait, ugyanis ezen a szakon a mesterdiplomás fizetés bruttóban mintegy 100 ezer forinttal több.
A textiltervező, a táncművész és a fotográfia diploma a tavalyi év után idén is felkerült a legrosszabbul fizető diplomák tízes listájára. A fotográfia szakon végzettek kifejezetten rosszul jártak, hiszen egy év alatt a pályakezdők átlagbére ha nem is sokkal, de bruttóban mintegy 8 ezer forinttal csökkent.
Ehhez képest a frissdiplomás textilszervezők "jól jártak", hiszen a fizetésük körülbelül bruttó 7 ezer forinttal emelkedett. A táncművészek kezdőbére pedig jóval az infláció felett nőtt, hiszen egy év alatt bruttóban mintegy 60 ezer forinttal lett magasabb a fizetésük.
A legjobban fizető alapszakos diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
