Ezeknek a városoknak a környékén lehet a legtöbbet keresni

Nettóban több, mint 100 ezer forinttal volt magasabb az átlagkereset a leggazdagabb megyében, mint a legszegényebben.

A GKI friss elemzésében a 2023-as év nettó átlagkereseteit vizsgálta településenként. Ebből kiderült, hogy a legmagasabb fizetést (havi 469 ezer forintot) Budapesten vihették haza a magyarok,a megyei jogú városokban havi 382 ezer, a városokban 338 ezer, míg a nagyközségekben és községekben 296 ezer volt a nettó átlagkereset.

A legjobban a Budapest, Győr és Székesfehérvár agglomerációjában lakók kerestek. A legszegényebbek pedig Baranya és Somogy megye falvaiban, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területein élnek.

Ez meglátszott a megyei átlagokon is, hiszen legmagasabb jövedelmű vármegye idén is Pest volt (411 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (399 ezer Ft), amely megelőzte Komárom-Esztergomot (398 ezer Ft). Fontos megjegyezni, hogy a budapesti átlagot torzították azok az albérletben élők, akiknek az állandó lakcíme másik településen van.

A legszegényebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg lett 297 ezer forintos nettó átlagkeresettel, így egy kevéssel előzte meg Békés és Somogy vármegyét (309 ezer forint).

A GKI az elemzéséből ezen kívül az is kiderült, hogy a reálkereset csökkent, de ez az egyes települések között nem volt egyenletes.

A fizetést természetesen meghatározza a végzettség is. A legrosszabbul fizető szakmákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.