Milyen diplomákkal lehet a legkönnyebben elhelyezkedni?

Gyorsan találnak munkát és még jó fizetésekre is számíthatnak egyes államtudományi képzésen végzettek, de belefért a top 10-be egy-egy sporttudományi és bölcsészdiploma is. Mutatjuk, milyen szakokkal lehet a legkönnyebben elhelyezkedni.

  • Székács Linda

Főként államtudományi területek dominálnak, de néhány egészen váratlan végzettséggel is kifejezetten gyorsan el lehet helyezkedni a Diplomán túl 2023-as adatai szerint.

A tavaly nyilvánosságra hozott adathalmazban többek között meg lehet nézni, hogy egyes szakokon milyen pályakezdő bérekre számíthatnak a végzettek, jellemzően hányan tanulnak tovább mesterképzésben, hányan dolgoznak az egyetemi évük utolsó néhány hónapjában, és hogy a végzetteknek jellemzően mennyire gyorsan sikerül a diplomájukkal elhelyezkedni.

A legszerencsésebb helyzetben azok vannak, akik államtudományi képzésterületen szereznek diplomát. A leggyorsabban ugyanis - összesen 0,93 "hónap", vagyis körülbelül 3,5 hét alatt - a katonai vezető szakon végzettek találnak munkát. Ráadásul ők már pályakezőként is rendkívüli bérekre számíthatnak, az adatok alapján ugyanis a 2019/2020-es tanévben diplomát szerzettek bruttó fizetése 2023-ban 934 838 forint volt.

De kevesebb mint egy hónap, vagy kereken egy hónap alatt találnak munkát a bűnügyi igazgatási (0,95), nemzetközi gazdálkodás (0,98) és katonai infokommunikáció (1 hónap) szakokon végzettek is, és nem kell megijedniük azoknak sem, akik a rekreáció és életmód sporttudományi szakon végeznek. Ők az adatok szerint 1,03 hónap alatt találnak munkahelyet.

A top 10-be belefért még a

  • pénzügy és számvitel - 1,06
  • villamosmérnök - 1,09
  • gazdaságinformatikus - 1,13
  • molekuláris bionikai mérnök - 1,21

valamint az újlatin nyelvek és kultúrák is. Ezzel a bölcsészdiplomával a DPR adatai szerint 1,25 hónap alatt lehet elhelyezkedni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.